2018. január 19., péntek

Shoujo manga ajánló #1

Halihó! Ismét új cikksorozatot indítok, melyben shoujo mangákat fogok ajánlani rövid leírások alapján. Rólam tudni kell, hogy animék terén jobban szeretem a shounen, seinen,horror alkotásokat, de mangákból nagyon odavagyok a shoujoért is. Az évek folyamán rengeteget olvastam és igyekszem ebben a sorozatban bemutatni azokat, amik számomra kiemelkedtek a többi néhány száz közül és érdemesnek tartom elolvasni a műfaj kedvelőinek.
A lista nem fontossági sorrendben fog haladni, hanem ABC szerint, mert a manga listám alapján készítem el ezt a bejegyzést és mivel remélhetőleg lesz több ilyen is, így egyszerűbb megjegyezni, hogy hol tartottam. Viszont minden alkotás kap majd egy pontot 1-5-ig, amit a történet,grafika,hangulat és a rám tett benyomás alapján fogok kiosztani.


Először is tisztázzuk a shoujo jelentését, mert nem biztos, hogy mindenki számára világos. A shoujo főleg fiatal lányoknak szóló animék, mangák műfaját jelenti. Ezek főleg romantikus történetek.
A mangákra általában a virágos,ragyogó,szívekben és raszterekben gazdag háttér jellemző. Ezek a képek inkább szépek, mintsem mozgalmasak a shounennel ellentétben(ami a fiúknak szól).
A pirulás, a csillogás elkerülhetetlen esztétikai elemei ezen képregényeknek.
Természetesen rengeteg klisé is társul hozzájuk,amit nem sorolnék most fel, talán egy másik cikkben. 4-5 ilyen műfajú manga után úgyis mindenki megérti, hogy miket értettem klisék alatt.
Lássuk tehát H-ig ezeket a shoujo mangákat:


Akkan Baby
A shoujo romantikus, így ebbe természetesen egy enyhe testiség is beletartozik. Az Akkanban feltűnik némi szexuális tartalom, de főként vicces formában.
Egy 16 éves párról szól, akik egy koncerten találkoztak össze és poénból lefeküdnek egymással, hogy kipróbálják mégis milyen az. Ezzel nem lenne semmi gond, ha egyáltalán ismernék a védekezés fogalmát, amiről eddig azt hitték,hogy valami sütemény fajta...
Természetesen ennek a felelőtlen és éretlen viselkedésnek meg is lesz a gyümölcse, mégpedig egy baba képében. Yuki és Shigeru azon vannak, hogy megtarthassák a gyermeket és mindeközben idejében fel tudjanak nőni a feladathoz.

2018. január 18., csütörtök

Egyetemi ügyintézés: a szenvedés magasiskolája

Egy kiakadás-de humorba fojtva(legalábbis igyekszem)-következik. Most vagyok másod éves egyetemista, azt inkább nem mondom meg hol.Sikerült beletrafálnom egy régen jó nevű, de mára totál lepusztított intézménybe(bár nem vennék rá mérget, hogy a többi nem ilyen) és ott is az egyik legszörnyűbb szakba. Igen, lehet tapsolni, ez az én szerencsém. :'D Már második éve tapasztalom meg azt a kínlódást, ami egy új félévet előz meg. Arra gondoltam, hogy megosztom veletek a tapasztalataimat, mert ami itt folyik az egyszerre nevetséges, szomorú és felháborító.

Kezdjük az elején, tehát 2016 szeptemberében. Egy normális iskolában ilyenkor a gólyáknak összeállítják első félévben az órarendet, mert egy teljesen ismeretlen világba csöppenve nem igazán tudják mi merre hány lépés.Vagy legalább tartanak nekik egy tájékoztatót, hogy a szerencsétlen ne bámulja a Neptun belépő oldalát úgy, mint borjú az új kaput. Nos, mi teljes mértékben le voltunk ejtve, a tantárgyi követelményeket is elég volt megtalálnom az iskola honlapján. Egy haveromat  kértem meg, hogy segítsen felvenni a tárgyakat, mert egyszerűen nem értettem a Neptun működését(még most se igazán, de szerintem azok sem, akik készítették/valószínűleg egy nagyon durva este után, más nem magyarázhatja meg a minőségét/).

2018. január 17., szerda

Ebay percek: Mit hozott a postás? #1

Új év, új bejegyzés és új rovat következik. Mivel mostanában elég sokat rendelek az Ebay-ről, ezért arra gondoltam, hogy megosztom veletek a tapasztalataimat és megmutatom, hogy miket vettem eme nevezetes oldalról. Az antikvár búvár sorozatom most kicsit szünetel, mert karácsonyra annyi könyvet kaptam, hogy egy darabig nem lesz okom antikváriumba menni. De amint kivégeztem az újonnan kapott könyveket, azonnal belevetem magam a könyvturkálásba. :D

Az Ebay nagyon jó dolog, de érdemes óvatosnak lenni. Mindig megnézem a kiszemelt tárgy eladóját, az értékeléseket és a pozitív-negatív arányt. Szeretek nagy eladóktól vásárolni, mert 35 ezer ember nem tévedhet olyan nagyot. Eddig a legnagyobb érték, amit innen vettem az egy paróka volt. Főleg nyakláncokat, medálokat és más apróságot veszek ezen a platformon.
Ebben a bejegyzésben ezeket a kis csecsebecséket mutatom be.
A lent látható két Harry Potter medált még a nyáron rendeltem. A Halál ereklyéi medál tökéletes állapotban volt, a Horcruxnak volt egy apró hibája: a medált összetartó egyik mágnest elengedte a ragasztás, de pillanatragasztóval se perc alatt megoldottam. 

Ára: 200,44 Ft, ingyenes szállítás.
Vásárlás-->

2017. december 23., szombat

Top 5 idegesítő kérdés, amit rajzosként ki nem állhatok

Minden szakmának megvannak a maga szépségei, csak gyakran ezeket az emberek nem látják. A társadalom mindent és mindenkit beskatulyáz, nincs ez másként a különböző foglalkozásokkal sem. A rendőr hülye, a művész lepukkant, az ügyvéd pénzéhes, a bíró lefizethető és még napestig sorolhatnám ezeket a sztereotípiákat. Ebben a bejegyzésben összeszedtem azt az 5 kérdést, ami szerintem a legidegesítőbb ha egy rajzosnak felteszik.


5.Miért pont művészettel akarsz foglalkozni? Olyan okos vagy, bármi lehetett volna belőled...

Nos, ezt a mondatot sokszor megkaptam a tanáraimtól, amikor hetedik osztályban eldöntöttem, hogy egy művészeti gimnáziumba akarok menni. Tény, hogy valószínűleg bármelyik iskolába felvettek volna a tanulmányi átlagom és a felvételim miatt, de egyszerűen képtelen lettem volna nem rajzzal foglalkozni.Ezt sok ember nem értheti, de szerencsére a szüleim látták és értették, így rám hagyták a választás jogát. Amikor a gimnáziumban a tovább tanulásról volt szó, akkor szintén megkaptam, hogy többre is vihetném, mint egy rajztanár. Ezektől az okoskodásoktól a falra tudtam volna mászni. Mindenkinek joga van eldönteni, hogy mit szeretne kezdeni az életével és milyen szakmát választ magának. Ha valaki színkitűnővel egy gyárban szeretne dolgozni, akkor azt is el kell fogadni. Egyébként is hajlamosak az emberek beszűkíteni a világot; a rajztudással rengeteg irányba el lehet indulni ha valaki ügyes és életrevaló.

4."Te most akkor valami művészlélek vagy?"

Ezt a kérdést idéztem, mert egyszer valaki pont így tette fel nekem. Egyrészt ebben a megfogalmazásban lapul némi lenézés is, mert sokan úgy tartják, hogy akinek művészi hajlamai vannak, az bolond.
Másrészt egy ilyen kérdésre hogyan lehet válaszolni?! A magyar nyelv szépsége(?), hogy a művész szó valami magasztosat, mást is takar és közben elkezdték ezt a szót olyanokra is aggatni, akik furcsák, mások és esetleg tehetségtelenek. A rajzos világban ha azt mondod magadra, hogy művész vagy, akkor feküdhetsz is a guillotine alá. Szerintük ugyanis ez a szó pökhendiséget takar és nem mondhatja magára akárki azt, hogy művész.
Szóval ennél hülyébb kérdést nem is tehetnél fel egy rajzosnak és nincs is rá jó válasz. Ha annak is tartod magad, akkor sem mondod ki, mert szerintem fura ez a szó és szükségtelen is.

2017. december 9., szombat

Antikvár búvár-Mit vettem? #1

Mivel mostanában egyre gyakrabban járok antikváriumba vagy szerzek be antikvár könyveket, így arra gondoltam, hogy indítok egy ilyen cikksorozatot. Bemutatom, hogy miket vettem, mennyiért és röviden ejtek róluk néhány szót. Ha érdekel benneteket ez a sorozat, akkor ne legyetek restek megosztani velem az érdeklődéseteket. 

Körülbelül 2 hete voltam utoljára egy rövid beszerzőúton, így ezeket a régiúj könyveket mutatom most be. Általában a debreceni Bihar Antikváriumba járok, mert sokszor útba esik, nagyon tetszik a hangulata, az eladók nagyon kedvesek és látszik rajtuk, hogy szeretik a könyveket,és persze elég jó áron vannak a könyvek.
Ezen rövid látogatásom alkalmával beszereztem Jókai Mór-Nincsen ördög és A régi jó táblabírák, valamint Szilvási Lajos-Albérlet a Síp utcában című műveket.
Az áruk a következőként alakult:
Jókai-Nincsen ördög 220 Ft,
Jókai-A régi jó táblabírák 550 Ft(új kiadás),
Szilvási-Albérlet a Síp utcában 330 Ft.
Tehát 3 könyvért összesen 1100 Ft-ot fizettem, ami szerintem elég méltányos ár értük. Az állapotuk meglehetősen jó, az új kiadásos Jókai igazán szép, néhány lapja kicsit pecsétes, a másik két regény állapota szinte tökéletes. Persze a lapjaik kicsit sárgák, de hát nem új könyvekről beszélünk.

2017. november 30., csütörtök

Egy könyvmoly esete a kötelező olvasmányokkal

Sziasztok! Mint láthatjátok újra itt vagyok. Ne haragudjatok a rengeteg kihagyás miatt, de elég zűrös volt az életem az utóbbi hónapokban. Sok cikk megírásával elmaradtam, a mangás már félig készen is van. Igyekszem ezentúl aktivizálni magam. Szóval kezdjünk is bele. Talán néhány hete kering a neten ismételten az a hír, hogy át kéne írni a kötelező olvasmányok listáját, amiből elsősorban Jókait húznák ki. Az Index felmérése szerint az olvasóik zöme a Harry Pottert tenné kötelezővé. 

Arra gondoltam, hogy megosztom a tapasztalataimat a kötelező olvasmányokról és végül szót ejtek majd a hatásukról is. Én egész életemben imádtam olvasni. A könyvek szeretetét már az anyatejjel magamba szívtam. Nagymamám nagyon sokat vigyázott rám és nála is állandóan ott volt egy könyv,sőt az ő anyukája(tehát a dédanyám) is könyvmoly volt. Szóval nyugodtan kijelenthetem, hogy a családom női ágában hagyomány olvasni.Egy gyerek fejlődésében a környezet nagyon meghatározó, így egyáltalán nem meglepő, hogy én is már egészen kislányként oda voltam a könyvekért.

2017. augusztus 29., kedd

Animés a gyerek: Mit tegyek?!

Először is elnézést szeretnék kérni azért, hogy nem jelentkeztem mostanában, de elég eseménydús volt az augusztusom és nem volt se időm se energiám egy hosszabb cikk megírásához. De most van egy kis fölös szabadidőm, úgyhogy gondoltam írok egy elég kényes témáról. Sok szülőt látok, akik kétségbe vannak esve, mert a gyerek nagy szemű japán "meséket" néz és elítélendőnek vagy szégyellni valónak tartja ezt. Szeretnék tehát ebben a bejegyzésben rávilágítani eme szubkultúra pozitívumaira és kicsit megnyugtatni vagy épp felvilágosítani az animés társadalom ellen szólókat.

Amikor valaki elkezd egy szubkultúra iránt érdeklődni és később a részesévé válik, akkor kívülállóként kezdik kezelni, mert ezek a dolgok szűk rétegeket érintenek meg. Így aztán elkerülhetetlen a kiközösítés, a megbélyegzés sajnos az adott szubkultúra bármilyen fokú ismerete nélkül. Sokszor azonban már eleve megvan a kiközösítés érzése, így ezért is temetkezik bele valaki az animék világába(közöttük én is).
Igaz, hogy nincs gyerekem(tekintve, hogy 20 éves vagyok), de ismerem a két fél nézőpontját: a szülőét és a gyermekét is. Nem egy animés kortársam sopánkodott már amiatt, hogy a szülei mennyire ellenzik azt, hogy animéket néz és láttam a saját szüleim reakcióit, hozzáállását is.

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy szülőként jó tudni, hogy mit néz a gyerek. Az anime nem csak gagyi mese, mint azt sokan hiszik. A japán kultúra szerves részét képezi, egy óriási piac, ami minden igényt igyekszik kielégíteni, így minden műfajban érdekelt. A kifejezetten kisgyermekeknek szóló történetektől kezdve a fiatal fiúk és lányok érdeklődését kielégítő műveken át eljutunk a felnőtt tartalmakhoz is. Tényleg mindenféle műfajban jelen van: iskolai élet, fantasy, romantikus,sport, gasztronómia, művészetek(zenés, képzőművészeti), történelmi, akció, kaland, vígjáték, sci-fi, +18-as tartalmak.
Ezek a műfajok is tovább ágaznak, például a +18-asba beletartozik a hentelős horror, a hentai(azaz pornó) és kifejezetten a meleg kapcsolatokra épülő képregények és animációs filmek tárháza is végtelen. Ebből a felsorolásból is kivehető, hogy nem kell egyből legyinteni, ha valaki előáll azzal, hogy animéket néz és mangákat olvas.
Ha pedig ez a személy a gyerekünk, akkor jobb, ha tudjuk, hogy ilyen dolgok is léteznek ebben a világban, persze ez csak egy kis szeletét képzi és inkább figyelemfelkeltésnek szántam ezen műfajok kiemelését.