2017. augusztus 29., kedd

Animés a gyerek: Mit tegyek?!

Először is elnézést szeretnék kérni azért, hogy nem jelentkeztem mostanában, de elég eseménydús volt az augusztusom és nem volt se időm se energiám egy hosszabb cikk megírásához. De most van egy kis fölös szabadidőm, úgyhogy gondoltam írok egy elég kényes témáról. Sok szülőt látok, akik kétségbe vannak esve, mert a gyerek nagy szemű japán "meséket" néz és elítélendőnek vagy szégyellni valónak tartja ezt. Szeretnék tehát ebben a bejegyzésben rávilágítani eme szubkultúra pozitívumaira és kicsit megnyugtatni vagy épp felvilágosítani az animés társadalom ellen szólókat.

Amikor valaki elkezd egy szubkultúra iránt érdeklődni és később a részesévé válik, akkor kívülállóként kezdik kezelni, mert ezek a dolgok szűk rétegeket érintenek meg. Így aztán elkerülhetetlen a kiközösítés, a megbélyegzés sajnos az adott szubkultúra bármilyen fokú ismerete nélkül. Sokszor azonban már eleve megvan a kiközösítés érzése, így ezért is temetkezik bele valaki az animék világába(közöttük én is).
Igaz, hogy nincs gyerekem(tekintve, hogy 20 éves vagyok), de ismerem a két fél nézőpontját: a szülőét és a gyermekét is. Nem egy animés kortársam sopánkodott már amiatt, hogy a szülei mennyire ellenzik azt, hogy animéket néz és láttam a saját szüleim reakcióit, hozzáállását is.

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy szülőként jó tudni, hogy mit néz a gyerek. Az anime nem csak gagyi mese, mint azt sokan hiszik. A japán kultúra szerves részét képezi, egy óriási piac, ami minden igényt igyekszik kielégíteni, így minden műfajban érdekelt. A kifejezetten kisgyermekeknek szóló történetektől kezdve a fiatal fiúk és lányok érdeklődését kielégítő műveken át eljutunk a felnőtt tartalmakhoz is. Tényleg mindenféle műfajban jelen van: iskolai élet, fantasy, romantikus,sport, gasztronómia, művészetek(zenés, képzőművészeti), történelmi, akció, kaland, vígjáték, sci-fi, +18-as tartalmak.
Ezek a műfajok is tovább ágaznak, például a +18-asba beletartozik a hentelős horror, a hentai(azaz pornó) és kifejezetten a meleg kapcsolatokra épülő képregények és animációs filmek tárháza is végtelen. Ebből a felsorolásból is kivehető, hogy nem kell egyből legyinteni, ha valaki előáll azzal, hogy animéket néz és mangákat olvas.
Ha pedig ez a személy a gyerekünk, akkor jobb, ha tudjuk, hogy ilyen dolgok is léteznek ebben a világban, persze ez csak egy kis szeletét képzi és inkább figyelemfelkeltésnek szántam ezen műfajok kiemelését.

2017. augusztus 4., péntek

Madár matricák az üvegfelületeken: Mik is ezek pontosan?

Tavaly nyáron fedeztem fel azt a szörnyű dolgot, hogy a közeli buszmegállóban naponta 4-5 madár is elhullik azért, mert neki ütköznek a buszmegálló üvegének. Sajnos csak egy madársziluett matricát ragasztottak rá az elég nagy felületre, így szerencsétlen madarak tömegesen repültek neki és haltak szörnyet. Azt is észrevettem, hogy az emberek nagy része nem tudja mire valók ezek a matricák és unalmukban a buszra várakozva rendszeresen kaparják le őket. Mivel imádom a madarakat és szívügyemnek tekintem a védelmüket, így arra gondoltam, hogy írok egy rövidke cikket erről a témáról.

Nos, kedves olvasóim ezek a fekete madársziluett matricák arra valók, hogy az üvegfelületre felragasztva onnan elijessze a madarakat. Mivel ők nem mindig látják, hogy az adott helyen üveg van, így hamar megtörténhet a baj. Magyarországon elég sok a védett faj, így fokozottabban kéne figyelnünk a környezetünkre. Nem csak a buszmegállók jelentenek potenciális veszélyt, hanem a magas épületek is, amelyeken sok az ablak, vagy az üvegből készült építmények.
Mire is való ez a matrica pontosan? A válasz igen egyszerű: ha kifejezetten ragadozó madár sziluettjét alkalmazzuk, akkor rengeteg madár messziről el fogja kerülni az üveget/ablakot. Ugyanis kísérletekkel bizonyították, hogy a madarak félnek a ragadozók árnyékától, mert képesek felismerni a sziluettjüket. Itt főleg a héja, karvaly, sólyom, esetleg sas matricák jöhetnek szóba. Sokszor látunk azonban galamb sziluetteket is, ami nem jó megoldás! Nem hogy elriasztja, de oda is vonzhatja a fajtársakat, így a tragédia még nagyobb méreteket ölthet.

2017. augusztus 2., szerda

Rajzos miniforradalom-Avagy festő tanfolyamos csatározás az én szememmel

Van a rajzos, vagy nevezhetjük művész/alkotó világnak egy kevésbé ismert zuga, ahol azon fáradozunk, hogy segítjük egymást, őszinte és építő kritikával illetjük a másikat és harcolunk a tudatlanság,igazságtalanság vagy törvénytelenség ellen. Ne gondoljatok túl sok emberre, sajnos a nethuszár másoló- és rablópandúrok hatalmas számbéli előnyben vannak. Azért gondoltam, hogy megírom ezt a cikket, mert fontosnak tartom, hogy az átlagemberhez is eljusson az, amit mi képviselünk és amiért harcolunk vagy egyszerűen csak zavarja a szemünket és az önérzetünket.

Történt ugyanis az, hogy egy lány kitette az egyik csoportunkba, hogy ő értékelt egy oldalt, ami azzal foglalkozik, hogy pénzért tanfolyamokon ugyan azt a festményt lemásoltatják az emberekkel. Leírta, hogy rajzosként neki ez nem tetszik és ebben semmi egyedi nincs. Ezután az oldalra kitettek egy, a lány nevével(amiről lefelejtették az ékezetet) ellátott "Nem haragszunk YX" nevű kupont a következő tanfolyamokra. Ez volt az a pont, ahol sokan felhördültünk. Egy olyan országban élünk, ahol ha valaki negatív kritikával mer illetni valamit vagy valakit, akkor azt meg kell szégyeníteni, ki kell nevetni vagy gúnyolni vagy esetleg neki kell ugrani. Jelen esetben minden megtörtént, a résztvevők és az oldal is eléggé kiadta az útját a leányzónak. A fő érvüket az képezte, hogy nem vett még részt ezen, mi joga van értékelni a szolgáltatást? Persze ez igaz, viszont aki éveken keresztül képezte magát vagy esetleg még képzőművészeti iskolába járt, az nem keres fel ilyen tanfolyamokat.
Mérgemben elküldtem az oldal linkjét a barátomnak, de felvetette a kérdést: Miért fáj ez nekünk?. Ekkor jöttem rá, hogy az emberek nem feltétlenül értik meg azt, amit mi rajzos szemmel nézünk.
Főként ezért is gondoltam, hogy írok erről egy cikket, hogy elmondhassam a saját szemszögemből, hogy mi zavar az ilyen és ehhez hasonló tanfolyamokban.

2017. július 16., vasárnap

Animék, amelyek nagy hatással voltak rám

Mindenki életében vannak meghatározó sorozatok, filmek, könyvek, képregények. Így vagyok én az animékkel. Körülbelül 10 éve vagyok rajongója ezen animációs filmeknek. Sok mindenen átsegítettek már és nélkülük biztosan nem az lennék, aki ma vagyok. Rengeteg dolgot köszönhetek az animéknek, köztük a rajzolást, a barátomat, a céljaimat és még sorolhatnám. Ebben a cikkben szeretném megemlíteni azt a néhányat, amelyek komoly befolyással voltak rám.

Kaleido Star és Inuyasha

Azért vettem őket egy kalap alá, mert ezek is az első animéim között voltak(persze a Pokémon volt a
legelső). Még nem is tudtam, hogy mik ezek, csak néztem őket, mert nagyon szerettem a történetüket és valahogy más hangulatot árasztottak, mint a többi RTL-en sugárzott rajzfilm. Szerintem az én generációmnak ezek voltak a kezdő löketek ahhoz, hogy fanná váljanak.Minden szombat és vasárnap reggel felkeltem csak azért, hogy ezeket bámulhassam. Az Inuyashát pedig folyton el is játszottam egy gyerekkori barátnőmmel. Botokat gyűjtöttünk, hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbbet a Tessaigának és volt, hogy fél napokat a történet újrajátszásával töltöttünk.


Honey and Clover, Nana, Death Note, Bleach, Slayers, Full Metal Panic!

Ezeket is egy csokorba szedtem, mert fontosak voltak az életemben, de kb. egy időben néztem őket, hisz ezeket (is) adták az Animax-en. Ekkor már tisztában voltam az anime fogalmával. Kb. 10-11
éves lehettem és még jó pár évig nem volt internetünk. Így aztán a kialakulóban lévő érdeklődésemet és rajongásomat kielégítő média a tv-re és a Mondo Magazinra korlátozódott. Minden este 8-kor ott ültem a képernyő előtt és vártam a kedvenc sorozataim újabb részeit. Szeretettel gondolok vissza ezekre az évekre, mert volt egyfajta elérhetetlen érzetük ezeknek a műveknek. Ha épp nem tudtam valamelyiket megnézni, akkor videó kazettán rögzítettem őket. Ezek miatt léptem egy lépcsőfokkal feljebb a rajongásban és igyekeztem róluk minden információt, képet stb. összegyűjteni.

Lovely Complex


Ezt még azelőtt megnéztem, hogy az Animaxen elkezdték sugározni. Jókat nevettem rajta, később szinkronnal is megnéztem és anyukámat is bevontam, aki mindig dőlt a nevetéstől. Azért szedtem ezt a művet külön, mert jó szórakozást jelentett péntekenként anyuval ezt nézni és később a főszereplő, Risa miatt kaptam meg ezt a becenevet az animés osztálytársaimtól. Nem véletlenül lettem én is Risa; magas voltam/vagyok, kissé béna, a szerelemben abszolút pancser(voltam), ugyan olyan hülye fejeket vágtam és ennyi pont elég volt ahhoz, hogy egy életre rám ragasszák ezt a nevet.

2017. július 10., hétfő

Stormdancer -Vihartáncos (A lótusz háborúja 1.kötet)

Adatlap:

Év: 2014
Oldalak száma: 497
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Író: Jay Kristoff
Műfaj: akció, fantasy, kaland, dráma, harcművészet, steampunk, samurai, tragédia, alternatív világ, robot, felnőtté válás, természetfeletti, youkai, történelmi, isten .

Ezt a csodás könyvet nemrég kaptam ajándékba. Bevallom, félve kezdtem el olvasni, hisz egy steampunk Japán történetet nagyon jól és nagyon rosszul is meg lehet írni. Szerencsére ez az előbbire sikerült és minden kétségem elszállt, amikor mélyebben belevetettem magam ebbe az izgalmas és elragadó történetbe.
Remélem nem fog benneteket zavarni, de mostantól könyvekről is írok. Persze csak olyanokról, amik valamilyen módok kapcsolódnak a japán és egyéb keleti kultúrákhoz.Nos, vágjunk is bele!

Ezt a cikket egy régi, elhagyatott blogomról hoztam át ide, mert szerintem egészen jól sikerült és úgy gondoltam, hogy megosztom itt is. :)

2017. július 9., vasárnap

Miért utálják a rajzosok a mániákus másolókat?


Sajnos saját screenshot
Ebben a bejegyzésben arról szeretnék írni, hogy miért ugranak a képzettebb rajzosok azokra, akik másolt munkákkal dicsekednek. Szerintem hatalmas probléma az, hogy valaki nem tud túljutni a másolás fázisán és képtelen egyedit alkotni. Szeretném kifejteni, hogy szerintem mik azok a határok, amiket átlépve már pofátlanságról beszélhetünk és miért fontos túllépni az állandó másoláson. 

Először is fontos leszögezni, hogy a másolás folyamata szükséges és alapvető a rajzolás tanulásának kezdetekor és később is hasznunkra válhat. Megtanuljuk megfigyelni a formákat, az arányokat, növeli a koncentrációs képességünket, a kitartásunkat és idővel a sok másolás által rátalálunk a saját stílusunkra. A berögzült tudásunkkal elkezdünk kísérletezni, többé már nem görcsölünk rá mindenre, hanem rákoncentrálunk a tartalomra, a szimbolikára, a nagyobb kifejezésre.
Tehát a másolás egy nélkülözhetetlen állomás a rajzolás tanulásának folyamatában. Minden nagy művész így kezdte, de tovább tudott lépni és itt ez a kulcsszó!

Mindig is nagyobb keletje volt a realisztikus vagy legalábbis arra törekvő ábrázolásnak az emberek között. Sajnos azt látom, hogy mára ez odáig  fajult, hogy egy bénább, de ismert képről másolt rajz/festmény sokkal népszerűbb, mint egy egyedi stílusú munka.
Ez azt eredményezi, hogy nagyon sok kezdő és később haladó alkotó is megragad a másolásnál. Szerintem ez egy idő után az egyén fejlődésének útjába áll, mert nem képes magától valami egyedit és utánozhatatlant alkotni és fejből, a saját világából, a lelkéből feltárni egy darabot. Ez az alkotói lélek tudatos vagy tudattalan rombolása. Aki igazán szívéből csinálja mindezt, annak egy idő után meg kell mutatkoznia. A saját stílus nem olyan könnyű, mint azt hisszük. Tudatos önképzés, gondolkodás és rengeteg próbálkozás eredménye. Itt most ne hónapokban, hanem években, évtizedekben kell gondolkodni.

2017. július 8., szombat

Hová lettem?

Sziasztok!

Most egy kis személyes bejegyzés fog következni, mert eléggé eltűntem és szeretném tudatni, hogy nem a lustaság és az ihlet hiánya okozta mindezt.
Miután letudtam a vizsgáimat, szinte azonnal elkezdtem dolgozni, hogy nyárra legyen egy kis pénzem. Minden nap 9-9,5 órákat húztam le, szóval nem igazán volt energiám egy cikk megírására.
Plusz a korai kelés már ismeretesen nagy ellenségem, így a nap végén kipurcanva estem be az ágyba.
A többi blogomat is csúnyán elhanyagoltam és sajnos a rajzaim száma se emelkedett(egyel se).

Viszont jó hír, hogy most pénteken letudtam a munkát és végre jöhet a megérdemelt pihenés és persze utána az írás. Elég sok mindent tervezek a nyárra: miközben dolgoztam azon is kattogott az agyam, hogy miket írjak ide, így néhány ötlettel gazdagabb lettem. Tervben van két, vagyis igazából 3 nagy projektem: BJD babát akarok készíteni(amihez remélhetőleg jövő héten megérkezik a gyurma), történetet írok és ezt meg is valósítom képregény formában. Mindezek mellett kirándulni és nyaralni is tervezek, szóval ha minden jól alakul, akkor tartalmas 2 hónap vár rám. És ha aktív vagyok, akkor jobban jön a kedv és az ihlet is a cikkíráshoz. :)

Ennyi akart volna lenni ez a kis beszámoló a jelen helyzetemről.

Hamarosan jelentkezem egy új bejegyzéssel.