2019. augusztus 31., szombat

The sunshine blogger tag

A nyár utolsó napjának tiszteletére meghívtam magamat erre a tagre. Igazából semmi értelmes cikk megírására nincs most agyi kapacitásom, eléggé zsúfolt volt az augusztusom.Rigó Eszter oldalán találtam rá erre a tagre és megtetszett, szóval veszem a bátorságot és kitöltöm. ^^ 


Szabályok:
1. Köszönd meg a díjat annak, aki megjelölt.
2. Válaszolj a kérdéseire.
3. Írd meg, hogy milyen terveid vannak az idei nyárra.
4. Jelölj meg 5 bloggert.
5. Bombázd meg őket Te is 5 db kérdéssel.

1. Nyáron aktívabb vagy kevésbé aktív a blogod?
Általában aktívabbak szoktak lenni, de ha nagyon elárasztom magam rajzokkal, megrendelésekkel, akkor előfordulhat kisebb-nagyobb szünet. De ilyenkor igyekszem minden blogomon designt cserélni és legalább havi 1-2 bejegyzést megejteni. Tény, hogy nyáron a rajzos blogjaim élik virágkorukat.

2019. július 23., kedd

Aliexpress percek: Mit hozott a postás? #1

Emlékeztek még az Ebayes cikksorozatomra? Egész sokan szerettétek. Mivel már nem igazán vásárolok onnan, ezért abba kellett hagynom a sorozatot. Egy éve átálltam az Aliexpressre és ha tehetem, akkor mindent onnan veszek. Rengeteg mindent vettem már onnan, ékszertől kezdve, smink cuccon át, ruhákat, és most táskákat. Van, amit meglepően gyorsan megkaptam és persze volt, amire várni kellett. De lássuk is,  hogy mit hozott nekem mostanában a postás?

2019. július 22., hétfő

Top 15 kedvenc gyerekkori mesém

Amint látjátok nem érkezett még el a blog végórája. Mivel többen jeleztétek, hogy folytassam, mint arra számítottam, így újult erővel fogok cikkeket gyártani. Rengeteg dolog van még az ötletek listámra felírva, szóval örülök, hogy -ha bár rejtőzködve is- de vannak még olyanok, akik szívesen olvasnák az agymenéseimet. Tegnap lecseréltem a designt is, hogy tiszta lappal indíthassam be újra a blogot-ami egyébként nem állt le sosem teljesen-. Ezt a cikket régóta tervezem, szóval éppen itt az ideje, hogy megírjam. Ha esetleg ti is megosztanátok velem/másokkal a kedvenc meséiteket, akkor ne habozzatok: írjátok le kommentben vagy akár a saját blogotokra is, küldjétek el a linket, én pedig meg fogom nézni. Nem csinálok belőle tag-et, de akár valami hasonló is kialakulhatna belőle.
Nem lesz benne anime, Miyazaki és Disney, azokat direkt nem válogattam bele, mert egy külön bejegyzést szánok majd rájuk. :)
Főleg Minimaxos meséket fog tartalmazni a lista,mivel nagyon sokáig nem volt más mesecsatornánk.


15. A varázslatos iskolabusz
Egy nagyon jó sorozat volt, amiből rengeteg mindent lehetett tanulni és közben szórakoztatott is. Jól el tudta mesélni a bonyolultabb dolgokat is a gyerekeknek és nagyon szerettem nézni és az ebből szerzett tudást kamatoztatni.



14.Rolie-Polie-Olie
Így visszanézve olyan kis butuskának tűnik, de valamiért nagyon szerettem. Emlékszem, hogy a Minimax újság egyik számának borítóján ők voltak és azonnal meg akartam szerezni,  hogy nézegethessem. Nem mintha akkor tudtam volna olyan jól olvasni, ezt a mesét ovis koromban imádtam nagyon. Ha nem tudtam valamilyen okból aznap megnézni, akkor anyunak fel kellett vennie kazettára. Régi szép idők... :'D

2019. július 11., csütörtök

Menni vagy maradni?

Sziasztok!
Az utóbbi időben nem voltam túl aktív, bár minden hónapban írtam egy-egy bejegyzést. Kicsit elveszettnek érzem magam, ugyanis a Blogger közösség egyre jobban kihal. Azok, akik egykor olvasták ezt a blogot, és hagytak olykor-olykor egy kommentet, eltűntek.
Szeretem ezt a blogot és szeretek írni is, de néha jól esne egy kis visszajelzés és már nem érzem azt, hogy bárkit is érdekelnék. Tudom, elég vegyes az oldal felhozatala, de pont ezért hoztam létre. Sok téma érdekel, sok mindenen agyalok és ezeket a gondolataimat úgy éreztem, hogy érdemes lenne "papírra" vetni.
Vannak még ötleteim bőven, több cikksorozat is folytatásra vár, csak az a kérdés, hogy megéri-e?
Nyilván nem mások miatt írok, de elkeserítő azt látni, hogy a régi olvasóimból senki nem maradt, vagy legalábbis nem tudok róla.
Úgy gondoltam, hogy ha bárki is maradt még itt, akkor talán lesz olyan kedves, és szavazna arról,hogy érdemes-e folytatni? Én elírogatok magamnak is, csak éppen értelmét nem látom. Ha nem kapok visszajelzést, abból nem tanulhatok. Nyilván ez csak egy hobby, a sok mellett, de régóta blogolok és tényleg fáj, hogy ennyire elhagyatott lett az oldal.
Szóval kérlek, szavazz:

2019. június 14., péntek

Könyvajánló: David John - Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából

Ne haragudjatok, hogy így eltűntem, de személyes dolgokat kellett intéznem és eltartott egy ideig. Most kezdek kicsit egyenesbe jönni a dolgaimmal, szóval van egy kis időm és energiám arra, hogy írjak valamit. Mostanában foglalkoztat Észak-Korea és egy erről szóló videó alatt ajánlotta valaki ezt a könyvet. Megtetszett, így antikváriumból meg is rendeltem és egy nap alatt kis is végeztem. Mivel egy régebbi szavazás során sokan jelöltétek, hogy szeretnétek több könyvajánlót olvasni a blogon, így most hoztam nektek egyet.

David John - Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából

Már a hátlapon lévő szöveg is felkeltette az érdeklődésemet:
"[...] Ez a vakmerő és különleges történet nem csupán arról szól, hogyan tette meg a szerző az utat a sötétségből a fénybe, de a felnőtté válásról is. Elszántan, többször újraépítette az életét. Egy erős, kivételesen bátor nőt ismerhetünk meg, akinek a visszaemlékezéseiből egy rendkívüli egyéniség képe rajzolódik ki."

2019. május 20., hétfő

Búcsú a Trónok harcától

 Noha a blogon nem nagyon foglalkoztam a sorozattal, de mindig is óriási rajongó voltam. Az összes könyvet olvastam és mindig napra kész voltam a sorozattal is. Ebben a bejegyzésben szeretném leírni a véleményem a 8. évadról és az utolsó részről is. Figyelem! SPOILER veszély!
A nagy felháborodást keltő 8. évad utolsó része is éppen akkora tömeghisztit váltott ki, mint maga az évad. Rengeteg aláírás gyűlt össze azért, hogy forgassák újra az évadot. Valahol jogosnak érzem a felháborodást, mert ez az egész annyira nem volt méltó a GoT-hoz. A jól felépített, kidolgozott történetvezetés itt valahogy elveszett, rengeteg amatőr hibát ejtettek, amit eddig szinte soha. Nem volt még olyan, hogy egy évadon belül 3 ekkora baki is előforduljon( Dany és a Starbucksos pohár, Jaime visszanőtt keze, Sam lába mellett a vizes flakon). Egy összecsapott, elsietett véget kaptunk, ami lássuk be nem a legszerencsésebb ennyi évadnyi jól megírt történet után.

2019. április 18., csütörtök

Youkai anime ajánlók #2

Elkészültem a youkaios anime ajánlóm második részével. 
ABC sorrendben fogok haladni az animékkel és mindet csillagokkal fogom értékelni egy 1-5-ig terjedő skálán. A pontozásban figyelembe veszem a történetet, a grafikát, a zenét és azt, hogy bennem milyen érzéseket váltott ki az adott mű. Így hát nagyon szubjektív lesz a lista és a pontozás, de remélem sikerül majd néhány jó animét megismertetni veletek.


Hoozuki no Reitetsu
Főszereplőnk Hoozuki, aki a japán pokol királyának jobb keze. Nagy szerepe van a pokol irányításában. Egy különösen karizmatikus, erős démon, aki hidegvérű, kegyetlen, de mindig képes meglepetéssel szolgálni. Megismerhetünk sok érdekességet a japán hiedelemvilágról, a pokol felépítéséről sok-sok beteg poénnal fűszerezve. A részek epizodikusak, de nem különösebben zavaró, hiszen minden új epizód tartogat számunkra valami érdekeset, vicceset. A készítők szépen odafricskáznak az európai és amerikai kultúrának is, de saját, japán felfogásukat sem kímélik. Persze érdemes olykor utána olvasni az említett szereplőknek, hogy teljes képet kaphassunk, de a Hoozuki no Reitestu egy nagyon élvezetes darab. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a 3. évada is lefutott. Nekem nagyon tetszik az opening, ami megadja az alaphangulatot a műhöz. Aki szereti a beteg, fekete humort, annak teljes szívvel ajánlom.
Értékelés:  

2019. április 17., szerda

A párizsi Notre Dame tragédiája: ateista szemmel

© AFP / Francois Gillot
Mivel a blog mindennel foglalkozik, ami engem érdekel, ezért nem tudok elmenni emellett szótlanul. Sok cikket olvastam, sok hozzászólást átböngésztem, hogy egy viszonylag átfogó képet kapjak arról, hogy itthon miként vélekednek a tragédiáról. És hogy nekem mi a véleményem? Nos, mindjárt kiderül.

Azért adtam a cikknek ezt a címet, mert úgy éreztem, hogy fontos tisztázni azt hogy számomra vallási értéke nincs. Van bennem egy különös kettősség: nem vagyok hívő, nem hiszek semmilyen istenben, de a keresztény művészetet imádom. Hosszú évekig tanultam művészettörténetet, az egyik kedvenc tárgyam volt. Mindig is lenyűgöztek ezek az épületek, festmények stb. Ha nem lett volna vallás, sok nagy művész nevét ma nem ismernénk. Leonardo da Vinci is ateista volt, de zsenialitása miatt az egyház elnézte ezt, megbízásokat adott neki és neve fennmaradt az örökké valóságnak.
A vallás nevében rengeteg szörnyűséget követtek el, de a művészeteket felvirágoztatták.
A kedvenc építészeti stílusom a gótika, amiben a párizsi Notre Dame is épült 1163-1320[1]-ig.
Lenyűgöző, hogy a 12-14. században ilyen monumentális dolgokat voltak képesek létrehozni. A gótika egyik célja a hívek lenyűgözése, visszacsalogatása volt. A nagy, robusztus romanikus épületeket fölváltották az óriási belmagasságú, vékonyított falú, Mennyország felé törő gótikus katedrálisok. A rengeteg ólomüveg ablak egyfajta túlvilági fénnyel világította meg az épületeket, amik teljesen lenyűgözték az akkori embert. (Őszintén szólva engem ma is lenyűgöznek.)

2019. április 5., péntek

10 ok, amiért a Fullmetal Alchemist Brotherhood a kedvenc animém

Ma folytatni akartam a youkaios cikksorozatot, de úgy döntöttem, hogy megemlékezem a kedvenc animémről, amit ma pontosan 10 éve kezdtek el sugározni. Ez pedig nem más, mint a Fullmetal Alchemist Brotherhood, vagy magyarul Testvériség. Összegyűjtöttem néhány pontban, hogy miért ez a legjobb anime szerintem.

Elöljáróban elárulom, hogy miért és hogyan szerettem meg ezt az animét. Amikor az Animaxen sugározták az eredeti sorozatot, azt is nagyon szerettem. Elég kicsi voltam még, általános iskolás. Akkoriban nem volt internetem, így aztán muszáj voltam azt nézni, ami a tv-ben ment. Ekkor akadtam rá az FMA-ra és első pillanattól kezdve szerelem volt. Túl későn adták az új részeket, így minden nap felvettem őket videó kazettára! Bizony, ennyire elvetemült voltam. Amikor lement az első FMA sorozat és jött az első movie (Shamballa hódítója), akkor azt is felvettem. Biztos vagyok benne, hogy a mai napig megvan az a kazetta a szekrényben. Mikor megtudtam, hogy lesz új FMA, nem győztem kivárni. Állandóan azzal álmodtam, hogy mi lesz az új évadba. Persze akkor még nem tudtam tájékozódni és utána olvasni a dolgoknak. Így egy kicsit meglepett, hogy más grafikával, de hasonló kezdéssel indult a Brotherhood.

2019. március 6., szerda

Hogyan fogadjuk a kritikát?

Részlet egy képregényemből
Ma csak úgy random beugrott,  hogy írhatnék erről a dologról cikket. Aki alkotó, vagy bármit létre hozott már az életében, legyen szó akár egy blogról, versről, dalról, festményről, az mindig azzal jár, hogy valaki úgyis megkritizálja. Mennyire van ezzel baj? Hogyan kell ezt lekezelni? Nos, erről szeretnék most szót ejteni ebben a cikkben, a személyes tapasztalataim alapján.

Kezdjük azzal, hogy meghatározzuk a kritika szó valódi jelentését. A Wiki Szótár szerint:
"Értékelő vélemény, illetve ennek elmondása egy személy vagy alkotás rossz vagy jó tulajdonságairól személyes megítélés alapján; bírálat."
Tehát önmagában a kritika nem negatív, a jó értékelés ugyanis az építő jellegre megy. Manapság inkább negatív értelemben használjuk és lett egy többlet jelentése ezáltal.
A kritika nem ördögtől való, de ehhez két ember szükséges. Az egyik az alkotó, akinek a munkáját minősítik és a másik a közönsége. Kell egy bizonyos fokú intelligencia ahhoz, hogy képesek legyünk a személyeskedésen kívül értelmes, építő dolgokat is megfogalmazni. Tudnunk kell meglátni mindenben a jót és a rosszat egyaránt. Ki kell tudnunk emelni a pozitív tulajdonságokat és ezután elmondani a negatívumokat is.

2019. március 4., hétfő

Kevésbé ismert sorozatok #3: IZombie

A cikksorozatot ezzel a remek darabbal szeretném folytatni, melyben a zombi lét egy teljesen új, izgalmas szemszögből van megközelítve. Az IZombie egy nagyon érekes, hangulatos,jól kitalált és kivitelezett sorozat lett, de sosem láttam igazán nagy hypeot körülötte. Szerintem megérdemelne kicsit több figyelmet is, így most röviden bemutatom nektek, hogy miért is olyan jó.

A sorozat első évada 2015-ben jelent meg és 4 évadon keresztül követhettük figyelemmel Olivia Moore, azaz Liv életének alakulását. A lány ugyanis egy igazán tehetséges orvoshallgató volt, de egy őrült bulin kitört egy kisebb zombi apokalipszis, melynek következményeként Liv is zombivá vált. Itt azonban a zombik nem feltétlenül dühöngő élőholtak, mert ha megfelelő mennyiségű emberi agyat ehetnek, akkor teljesen normális marad a viselkedésük. A fehér, holtsápadt bőr, a kiszőkült haj és a karikás szemek utalnak csak arra, hogy alanyunk esetleg zombi. Livnek fel kellett adnia a karrierjét, hogy aztán kórboncnoknak állva beszerezhesse a kellő agymennyiséget. Az élete teljesen romokban: jegyesét eltaszította magától, mert fél, hogy a vírus megfertőzi őt, a családja nem érti a hirtelen bekövetkezett változásokat és a lány ellen fordul.
Hősnőnk mindezek ellenére is próbál kitartani és megismerni új önmagát.

2019. február 21., csütörtök

Youkai anime ajánlók #1

A következő cikksorozatban youkaios animékről olvashattok. Ezt is három részre osztottam, mivel 19 animét sikerült összeszednem ebben a témában. De mi is az a youkai? Ez a gyűjtőneve a japán folklór lényeinek. Jelentése démon, szellem vagy szörny. Ide tartozik például az oni, kappa, kitsune, tanuki stb. A youkaion kívül használják még az ayakashit és a mononokét is, de az egyik legelterjedtebb kifejezés ezen lényekre a youkai. Mivel sok anime foglalkozik a japán folklórral és annak lényeivel, így nem nehéz belefutni ilyen művekbe. Én kifejezetten szeretem ezt a műfajt, ezért úgy gondoltam, hogy ebből is csinálok egy ajánló sorozatot. Lesznek ismertek és kevésbé népszerűek is. 

ABC sorrendben fogok haladni az animékkel és mindet csillagokkal fogom értékelni egy 1-5-ig terjedő skálán. A pontozásban figyelembe veszem a történetet, a grafikát, a zenét és azt, hogy bennem milyen érzéseket váltott ki az adott mű. Így hát nagyon szubjektív lesz a lista és a pontozás, de remélem sikerül majd néhány jó animét megismertetni veletek.

Fukigen na Mononokean
Ashiya Hanae első középiskolás éve nem kezdődik túl jól. Éppen hazafelé tart, amikor meglát egy fehér szőrgombócot a földön, amit plüss állatnak hisz. Beleteszi egy szatyorba és felakasztja a korlátra, de kiderül, hogy a cuki szőrgombóc egy youkai, aki valamiért nagyon megorrolt Ashiyara. Megszállja a fiút, aki egyre gyengébb lesz és az első hetét az iskolai gyengélkedőben tölti. Ekkor vesz észre egy hirdetést, amiben ördögűzés is szerepel. A fiú felkeresi a titokzatos hirdetőt és segítséget kér az ayakashi eltávolításában. Abeno végül segít a fiúnak, de borsos áron dolgozik, így Ashiyanak le kell dolgozni a tartozását. Ekkor kezdődik el a kisegítő munkája és közös kalandjai a Mononokean mesterével és a youkaiokkal. Könnyed kis történet, de a maga módján megragadja az embert. Hamar le lehet darálni a 13 részt, amik egyszerű kikapcsolódást nyújtanak. Idén januárban startolt el a 2. évad, amit már nagyon várok.
Értékelés:


2019. február 20., szerda

Animék, amelyek megérintettek #3

Ez a befejezése a 3 részes cikksorozatomnak. Ebben a bejegyzésben is olyan animékről olvashattok, amik számomra meghatóak voltak, esetleg el is pityeredtem rajtuk. Igaz, hogy vannak hírhedten szomorú animék, amik azért nem kerültek fel a listára, mert egyszerűen nem néztem meg őket. Van, ami egyszerűen csak nem tudott meghatni és van, amit nem bírtam végig nézni. Természetesen ez a lista is teljesen szubjektív lesz. 

Ismét csak ABC sorrendben fogok haladni és 1-5-ig terjedő skálán fogom pontozni azt, hogy mennyire volt könnyfakasztó számomra az adott mű.

Orange
Főhősnőnk egy nap egy különös levelet talál a postaládában. 10 évvel későbbi énjétől kap utasításokat arra, hogy megmentse az új diák életét. Az anime nagyon érdekes fordulatokat vesz és igazán szomorú tud lenni. Igaz, hogy nem sírtam rajta, de a keserédes hangulata miatt szerintem elfér ezen a listán. Csodás történet a barátságról, szerelemről, az önfeláldozásról és az emberi kapcsolatok alakulásáról és alakíthatóságáról.
Szomorúsági fok: 2,5


2019. február 1., péntek

Miért hagyom ott az egyetemet?

Most az animés cikksorozatot megszakítva egy személye témával fogok foglalkozni. Ugyanis 2018 decemberében eldöntöttem, hogy ott fogom hagyni az egyetemet és átmegyek egy másikba. 2,5 évig tűrtem ezt az egészet, de most végképp elegem lett. Szeretném megosztani veletek a személyes tapasztalataimat, hogy ti ne essetek bele ugyan abba a hibába, mint én.

Először is a jó egyetem megválasztása nagyon fontos. Túl sok lehetőségem nem volt. Vagy felköltözöm Pestre,vagy ide megyek. Mivel nem akartam távol maradni a családomtól és pénzünk sem lett volna, hogy finanszírozni tudjuk a kolit, utazást stb. így ez az egy opció maradt. De még így sem egy köpésre van tőlem az egyetem, kb. 60-65 km-re. Minden nap vonattal jártam be, utána még buszoztam is. Szóval csak az, hogy bemenjek a suliba és hazajöjjek 3 órát vett el minden egyes nap az életemből. Amivel nem is lett volna baj, szeretek utazni és jól is bírom. De egyre több óránk este volt, mivel óriási tanárhiány van, csak így tudták megoldani az órákat. Az előző félévem hétfői napja úgy nézett ki, hogy elmentem a 9:20-as vonattal, egész nap óráim voltak, és hazaértem a (jobb esetben) 20:40-es vagy 21:40-es vonattal. Egy nap még kibírható, nem? Igen, de ilyen napom 3 volt, csak akkor a 6:14-es vonattal mentem és este 8-ra értem haza. De még ezt is el bírtam volna viselni, ha nem gyűlölöm teljes szívemből az iskolát. Utáltam az órákat, ahol semmit nem csináltunk, a követelés mégis óriási volt, utáltam a befásult, szívtelen, undok tanárokat is.

2019. január 23., szerda

Animék, amelyek megérintettek #2

Folytatom a 3 részes cikksorozatomat. Ebben a bejegyzésben is olyan animékről olvashattok, amik számomra meghatóak voltak, esetleg el is pityeredtem rajtuk. Igaz, hogy vannak hírhedten szomorú animék, amik azért nem kerültek fel a listára, mert egyszerűen nem néztem meg őket. Van, ami egyszerűen csak nem tudott meghatni és van, amit nem bírtam végig nézni. Természetesen ez a lista is teljesen szubjektív lesz. 
Ismét csak ABC sorrendben fogok haladni és 1-5-ig terjedő skálán fogom pontozni azt, hogy mennyire volt könnyfakasztó számomra az adott mű.

Hotarubi no Mori e
Ez a mindössze 45 perces anime összetörte a szívem. Egy kislányról és egy különös lényről szól, akik örök barátságot kötnek. A lány ugyanis minden nyarat a nagyszüleinél tölt, ahol az erdő hemzseg a yokaioktól. Egy szorult helyzetben találkozik össze a különös, maszkos fiúval, akivel szoros kötelék alakul ki köztük. Azonban a fiú nem érintkezhet emberekkel, mert akkor eltűnik. Többet nem szeretnék róla írni, mert nem akarom elspoilerezni. Az biztos, hogy mély nyomot hagyott bennem és a mangáját is elolvastam.
Szomorúsági fok: 5



2019. január 12., szombat

Animék, amelyek megérintettek #1

Az év első bejegyzésében olyan animékről olvashattok, amik megérintettek. Nagy részükön elmorzsoltam néhány könnycseppet is. Igaz, hogy vannak hírhedten szomorú animék, amik azért nem kerültek fel a listára, mert egyszerűen nem néztem meg őket. Van, ami egyszerűen csak nem tudott meghatni és van, amit nem bírtam végig nézni. Természetesen ez a lista is teljesen szubjektív lesz. 
Ismét csak ABC sorrendben fogok haladni és 1-5-ig terjedő skálán fogom pontozni azt, hogy mennyire volt könnyfakasztó számomra az adott mű.

Anohana
A látszólag könnyeden induló anime mögött egy szörnyű baleset bujkál. Menmát ugyanis csak legjobb barátja, Jintan látja, mivel a kislány meghalt. A lány szelleme egy nyári napon bukkan fel és egy ígéret miatt tér vissza. A baleset előtt a baráti társaság nagyon jól elvolt, szinte minden szabad percüket együtt töltötték. Azonban azóta a szörnyű nap óta mindenki élete megváltozott, a barátok eltávolodtak egymástól. De Menma kívánásága csak akkor teljesülhet, ha mind a hatan újra együtt lesznek. Hogy mi ez a kívánság? Az animéből megtudhatjátok.
Az Anohana jött, felkeltette a kíváncsiságomat, könnyeden indult és a végén kifacsarta a szívemet.
Szomorúsági fok: 4,5