Egy macska élete a falun

Régóta cikáznak a gondolatok a fejemben ennek a cikknek a megírásáról, de úgy döntöttem, hogy leírom mindazt, amit az eddigi életem során tapasztaltam. Nem lesz egy szép, könnyed olvasmány, de kikívánkozik belőlem mindez. Az egész elindítója egy Facebook csoportos veszekedés volt, ahol a macska ellenesek és a macska pártiak ugrottak egymás torkának.Ezt követte a 444 cikke, amiben pontosan azt olvastam, ami a leggyakoribb errefelé... Aztán eszembe jutott, hogy miért is nincs nekem már macskám...

Falun élek születésem óta. Ez kb. fele-fele arányban jó és rossz is. Az egyik legpozitívabb dolog benne az, hogy kertes ház lévén annyi állatom lehetett, amennyit csak szerettem volna. Volt macskám is, nem is egy. Kislányként szerettem őket, de sajnos mindig csúnya véget értek. Leharapta a fejüket a kutya, megmérgezték őket vagy nyomtalanul eltűnt mind a három, miután a szembe szomszéd jelezte, hogy a csirkéit, amiket az utcán tartott, a macskáim megtámadták... Ezután eldöntöttem, hogy nem lesz több. Szép lassan elhidegültem tőlük és utána elkezdtem más szemszögből látni őket. Egyszerűen nem az én állataim, jobban kijövök a madarakkal és a hüllőkkel.
Mégis sajnálom azt, amit velük művelnek, főleg itt falun.

Könyvajánló:Lulu Wang-Tavirózsa színház-Egy kínai leány visszaemlékezése

Kicsit sűrűre sikeredett a szeptember is, eléggé lefoglalt az iskolakezdés. De igyekszem minden hónapban posztolni. Ma egy kínai könyvajánlót hoztam nektek, mert könyvajánlókból még nincs olyan sok az oldalon. Ezt a könyvet nagyon szeretem, már kétszer is olvastam. Nem másról van szó, mint Lulu Wang-Tavirózsa színház-Egy kínai leány visszaemlékezése című könyvéről.

Lulu Wang egy Hollandiába kivándorolt kínai nő, aki inkább szembe nézett azzal, hogy egy idegen országban kényszerüljön, minthogy tovább el tudja viselni a kommunista Kína szörnyűségeit. Nem tagadja, hogy sok párhuzam húzható a könyv főszereplője és közte.[1]
Regényének főhőse 1960-ban születik, egy nem túl szerencsés helyzetbe. Kína ekkor ugyanis az értelmiséget osztályidegennek, árulónak, a kínai nép ellen valónak tartotta. Átnevelő táborokba küldte őket, ahonnan sokan nem tértek vissza. Nincs ez máshogy Lian szüleivel sem. Az apját egy messzi helyre rendelték ki, anyja pedig átnevelő táborba került. A kislány végül anyjához kerül a táborba, ahol megismerkedik a rendszer szörnyűségeivel. Az értelmiségi, tanult embereket éheztetik, nehéz fizikai munkát végeztetnek velük és egy ilyen helyen nem meglepő, ha sokan megbetegednek. Koszosan, éhezve, fájdalommal telnek ezek a hétköznapok. Lian még gyermek, de hamarosan fel kell nőnie ehhez az egész légkörhöz.

The sunshine blogger tag

A nyár utolsó napjának tiszteletére meghívtam magamat erre a tagre. Igazából semmi értelmes cikk megírására nincs most agyi kapacitásom, eléggé zsúfolt volt az augusztusom.Rigó Eszter oldalán találtam rá erre a tagre és megtetszett, szóval veszem a bátorságot és kitöltöm. ^^ 


Szabályok:
1. Köszönd meg a díjat annak, aki megjelölt.
2. Válaszolj a kérdéseire.
3. Írd meg, hogy milyen terveid vannak az idei nyárra.
4. Jelölj meg 5 bloggert.
5. Bombázd meg őket Te is 5 db kérdéssel.

1. Nyáron aktívabb vagy kevésbé aktív a blogod?
Általában aktívabbak szoktak lenni, de ha nagyon elárasztom magam rajzokkal, megrendelésekkel, akkor előfordulhat kisebb-nagyobb szünet. De ilyenkor igyekszem minden blogomon designt cserélni és legalább havi 1-2 bejegyzést megejteni. Tény, hogy nyáron a rajzos blogjaim élik virágkorukat.

Aliexpress percek: Mit hozott a postás? #1

Emlékeztek még az Ebayes cikksorozatomra? Egész sokan szerettétek. Mivel már nem igazán vásárolok onnan, ezért abba kellett hagynom a sorozatot. Egy éve átálltam az Aliexpressre és ha tehetem, akkor mindent onnan veszek. Rengeteg mindent vettem már onnan, ékszertől kezdve, smink cuccon át, ruhákat, és most táskákat. Van, amit meglepően gyorsan megkaptam és persze volt, amire várni kellett. De lássuk is,  hogy mit hozott nekem mostanában a postás?

Top 15 kedvenc gyerekkori mesém

Amint látjátok nem érkezett még el a blog végórája. Mivel többen jeleztétek, hogy folytassam, mint arra számítottam, így újult erővel fogok cikkeket gyártani. Rengeteg dolog van még az ötletek listámra felírva, szóval örülök, hogy -ha bár rejtőzködve is- de vannak még olyanok, akik szívesen olvasnák az agymenéseimet. Tegnap lecseréltem a designt is, hogy tiszta lappal indíthassam be újra a blogot-ami egyébként nem állt le sosem teljesen-. Ezt a cikket régóta tervezem, szóval éppen itt az ideje, hogy megírjam. Ha esetleg ti is megosztanátok velem/másokkal a kedvenc meséiteket, akkor ne habozzatok: írjátok le kommentben vagy akár a saját blogotokra is, küldjétek el a linket, én pedig meg fogom nézni. Nem csinálok belőle tag-et, de akár valami hasonló is kialakulhatna belőle.
Nem lesz benne anime, Miyazaki és Disney, azokat direkt nem válogattam bele, mert egy külön bejegyzést szánok majd rájuk. :)
Főleg Minimaxos meséket fog tartalmazni a lista,mivel nagyon sokáig nem volt más mesecsatornánk.

15. A varázslatos iskolabusz
Egy nagyon jó sorozat volt, amiből rengeteg mindent lehetett tanulni és közben szórakoztatott is. Jól el tudta mesélni a bonyolultabb dolgokat is a gyerekeknek és nagyon szerettem nézni és az ebből szerzett tudást kamatoztatni.



14.Rolie-Polie-Olie
Így visszanézve olyan kis butuskának tűnik, de valamiért nagyon szerettem. Emlékszem, hogy a Minimax újság egyik számának borítóján ők voltak és azonnal meg akartam szerezni,  hogy nézegethessem. Nem mintha akkor tudtam volna olyan jól olvasni, ezt a mesét ovis koromban imádtam nagyon. Ha nem tudtam valamilyen okból aznap megnézni, akkor anyunak fel kellett vennie kazettára. Régi szép idők... :'D