Egyetemet váltottam. Megérte?

Sziasztok! Még tavaly februárban írtam egy cikket arról, hogy ott hagytam az egyetemet. Leírtam nagyjából az okokat, de egy sokkal durvább sztori húzódik emögött. Egy tanár már-már szexuális zaklatásig fajuló állandó kipécézésével, személyeskedéssel, és indokolatlan buktatással járó sztori az enyém. Ez már csak a jéghegy csúcsa volt. Nem bírtam tovább, elszakadt a cérna és 2,5 év után ott hagytam az egészet. Persze a tanulmányaimat folytatni akartam, mert szeretek tanulni és ha  már elkezdtem, akkor be is fejezem. Nos, lassan vége az első félévemnek az új iskolában, szóval úgy döntöttem beszámolok nektek arról, hogy megérte-e a váltás?

Ha valaki felteszi ezt a kérdést, akkor csípőből rávágom, hogy IGEN! Az első vizsgaidőszakom is nagyon jó eredményekkel zárult, végre úgy érzem, hogy van értelme és eredménye a tanulásnak. Nem azt osztályozzák, hogy mennyire vagyok szimpatikus, hanem azt, hogy mennyire dolgoztam meg az osztályzatért. Hozzá kell tennem, hogy egy református egyetem tanító szakán vagyok, eddig tanárnak készültem. Így jó pár tárgyamat át tudom vetetni és ebben a félévben csak hétfőtől szerdáig voltak óráim. Szerettem az órákat, a tanárok többsége jól és érdekesen tanít. Végre nem hajnalban indultam és éjszaka értem haza, ugyanis nem kell többé 3 órát vonatoznom egy nap!
17 perc buszozás és 10 perc séta... Ennyire van tőlem az új iskola.
Nagyon durván meglátszik rajtam a változás: sokkal kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb vagyok. A házi munka mellett van időm magamra is, végre van bolt a közelben, így be tudok este vásárolni.
Az iskolai konyha nagyon jó, finom és egészséges ételeket árulnak nagyon kedvezményes áron a diákoknak. Minden nap ott eszünk a csoporttársaimmal.
Végre van időm barátkozni, nem kell azonnal elrohannom tanítás után, mert a vonat nem vár... Itt beülhetek mekizni vagy csak elmehetünk shoppingolni és még időben haza is érek.

Youkai anime ajánlók #3

Elkészültem a youkaios anime ajánlóm harmadik és egyben utolsó részével. 
ABC sorrendben fogok haladni az animékkel és mindet csillagokkal fogom értékelni egy 1-5-ig terjedő skálán. A pontozásban figyelembe veszem a történetet, a grafikát, a zenét és azt, hogy bennem milyen érzéseket váltott ki az adott mű. Így hát nagyon szubjektív lesz a lista és a pontozás, de remélem sikerül majd néhány jó animét megismertetni veletek.

Noragami
Főhősunk Yato, az ex-hadisten, akinek létezése sajnálatos módon elfelejtődött. Legfőbb célja, hogy követőket szerezzen és neki is megadassék egy saját szentély. Emiatt kezd el aprópénzért cserébe kívánságokat teljesíteni. Belebotlik egy középiskolás lányba is, akit Hiyorinak hívnak. A lány elsőre tök átlagosnak tűnik, de egy baleset folytán képes lesz kilépni a testéből és szellemként létezni. A kis csapat harmadik tagjaként, pedig Yukitne-t köszönthetjük, aki végül Yato fegyverévé válik. Ennek a fura társaságnak kísérhetjük végig a kalandjait, szenvedéseit és az eleinte kicsit humoros anime egyre jobban elmélyül és megragadja a nézők figyelmét. Természetesen feltűnik egy negatív erő is, amely Yatoékat veszi célba az istenség múltja miatt... A grafika szép, a dalok fülbemászóak. Nagyon nagy kedvencem ez a mű és a második évadban sem csalódtam, ami az első történetszálát veszi fel. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a humoros, olykor komoly sztorikat istenekkel, youkaiokkal és némi romantikával fűszerezve.
Értékelés:

Újrakezdés

Sziasztok!
Egy ideje nem írtam erre a blogra, aminek főként a magánéletem az oka. Kicsit már rendeződtek a dolgaim, szóval szeretném újra beindítani a blogot. Sok ötletem van még és szívesen írnék újra cikkeket, szóval nem zárom be az oldalt. A tartalomfrissítés mellett szépészeti beavatkozásokat is eszközölni kell, ugyanis a design még mindig őszi hangulatú. :'D Hamarosan lecserélem, és igyekszem a hétvégén előrukkolni egy új bejegyzéssel. Csak még ugye itt a vizsgaidőszak is a nyakamon...
Sajnos a Halloween-i kihívással is elcsúsztam, pedig elkezdtem kitölteni. De pótolni fogom, csak majd októberben teszem ki, mert kicsit fura lenne január közepe táján ilyesmiről írni.
Úgyhogy itt vagyok újra, remélem még maradt itt valaki, aki olvassa majd az újabb hülyeségeimet.

B.Ú.É.K. mindenkinek! :)

Egy macska élete a falun

Régóta cikáznak a gondolatok a fejemben ennek a cikknek a megírásáról, de úgy döntöttem, hogy leírom mindazt, amit az eddigi életem során tapasztaltam. Nem lesz egy szép, könnyed olvasmány, de kikívánkozik belőlem mindez. Az egész elindítója egy Facebook csoportos veszekedés volt, ahol a macska ellenesek és a macska pártiak ugrottak egymás torkának.Ezt követte a 444 cikke, amiben pontosan azt olvastam, ami a leggyakoribb errefelé... Aztán eszembe jutott, hogy miért is nincs nekem már macskám...

Falun élek születésem óta. Ez kb. fele-fele arányban jó és rossz is. Az egyik legpozitívabb dolog benne az, hogy kertes ház lévén annyi állatom lehetett, amennyit csak szerettem volna. Volt macskám is, nem is egy. Kislányként szerettem őket, de sajnos mindig csúnya véget értek. Leharapta a fejüket a kutya, megmérgezték őket vagy nyomtalanul eltűnt mind a három, miután a szembe szomszéd jelezte, hogy a csirkéit, amiket az utcán tartott, a macskáim megtámadták... Ezután eldöntöttem, hogy nem lesz több. Szép lassan elhidegültem tőlük és utána elkezdtem más szemszögből látni őket. Egyszerűen nem az én állataim, jobban kijövök a madarakkal és a hüllőkkel.
Mégis sajnálom azt, amit velük művelnek, főleg itt falun.

Könyvajánló:Lulu Wang-Tavirózsa színház-Egy kínai leány visszaemlékezése

Kicsit sűrűre sikeredett a szeptember is, eléggé lefoglalt az iskolakezdés. De igyekszem minden hónapban posztolni. Ma egy kínai könyvajánlót hoztam nektek, mert könyvajánlókból még nincs olyan sok az oldalon. Ezt a könyvet nagyon szeretem, már kétszer is olvastam. Nem másról van szó, mint Lulu Wang-Tavirózsa színház-Egy kínai leány visszaemlékezése című könyvéről.

Lulu Wang egy Hollandiába kivándorolt kínai nő, aki inkább szembe nézett azzal, hogy egy idegen országban kényszerüljön, minthogy tovább el tudja viselni a kommunista Kína szörnyűségeit. Nem tagadja, hogy sok párhuzam húzható a könyv főszereplője és közte.[1]
Regényének főhőse 1960-ban születik, egy nem túl szerencsés helyzetbe. Kína ekkor ugyanis az értelmiséget osztályidegennek, árulónak, a kínai nép ellen valónak tartotta. Átnevelő táborokba küldte őket, ahonnan sokan nem tértek vissza. Nincs ez máshogy Lian szüleivel sem. Az apját egy messzi helyre rendelték ki, anyja pedig átnevelő táborba került. A kislány végül anyjához kerül a táborba, ahol megismerkedik a rendszer szörnyűségeivel. Az értelmiségi, tanult embereket éheztetik, nehéz fizikai munkát végeztetnek velük és egy ilyen helyen nem meglepő, ha sokan megbetegednek. Koszosan, éhezve, fájdalommal telnek ezek a hétköznapok. Lian még gyermek, de hamarosan fel kell nőnie ehhez az egész légkörhöz.