2018. május 14., hétfő

Ebay percek: mit hozott a postás? #2

Folytatom a megkezdett cikksorozatomat, csak bevártam, hogy összegyűljön egy pár dolog, amiért érdemes megírni ezt a bejegyzést. Sokat Ebayezek mostanában, de olyan nagy értékű dolgokat nem szoktam venni. Nemrég rendeltem egy újabb adag cuccot, úgyhogy ha mind megérkezik belőle, akkor arról is csinálok majd új cikket. Sőt, olyan termékeket is rendeltem, amiről videót is szeretnék készíteni, mert érdekes lehet a festeni szerető emberek számára. No, de lássuk mit hozott az elmúlt hónapban a postás.

A legnagyobb értékű dolog, amit eddig rendeltem ez az egérpad. Gyorsan csaptam le rá, mert egyénileg készítették és rálehetett íratni valamit a jobb alsó sarkába. Nagyon jó minőségű, szépek a színei és nem kopik, nem válik sehol. Szerintem megérte az árát, mert igaz, hogy találtam volna itthon is egyénileg készíthető egérpadot, de a szállítási költséggel együtt drágábban jöttem volna ki belőle. Szerencsém volt, mert az enyémből már csak ez az egy darab volt és ez a kép tetszett a legjobban a választhatóak közül. Meglepően hamar megérkezett, kb. 2 hét volt. Nagyon elégedett vagyok ezzel a termékkel.Egyedül a Risa felirat betűtípusa nem tetszik annyira, de ezt még el tudom viselni. Egyébként élőben szebb a színe, a telefonom kicsit másabban adja vissza.
 Ára: 2637.97 Ft
A termék már elfogyott, de linkelem az eladót.

2018. április 6., péntek

(Megkésett) húsvéti book tag

Moro ismét volt olyan kedves és gondolt rám, még a húsvéti hétvégén megjelölt ebben a tag-ben. Kicsit megkésve ugyan, de válaszolok a feltett kérdésekre. Igyekszem továbbra is tartalmat gyártani, de az előző bejegyzésből sejthetitek,  hogy a lelki állapotom a nagyon rossz és a borzalmas között ingadozik. Ennek ellenére nem hagyom magukra az olvasóimat és ez a könnyedebb bejegyzés most nekem is jót fog tenni. Lássuk tehát a medvét, azaz nyulat.

NYUSZIK ~ Egy könyv, amiből lehetne több is, azaz örülnél a folytatásnak.
Lulu Wang: Tavirózsa Színház vége számomra nagyon összecsapott hatást kelt. Olyan szépen felvázolta az írónő a kínai helyzetet, tüzetesen leírta a gyermekkorát és annak minden fontos rezdülését. Aztán valahogy gyorsabb tempóra kapcsolt és egy elég érthetetlen és kaotikus szállal zárta le a cselekményt. Szerintem írhatna többet a felnőtt koráról, mert biztos az is nagyon érdekes volt és én szívesen olvastam volna tovább az élete történetét. És ha már folytatásnál tartunk, akkor igazán jöhetne A tűz és jég dala folytatása Mr. Martin...

HÚSVÉTI TOJÁS ~ Egy könyv, ami meglepett.
Pozitív meglepetés Jay Kristoff: Stormdancer – Vihartáncos című könyve alapján ért. A barátomtól kaptam ezt a könyvet ajándékba. Kicsit ő is félt tőle, mert igaz, hogy valami köze csak van Japánhoz, de az író nem japán és a környezet is elég érdekes. Ugyanis egy steampunk környezetbe nagyon jól és nagyon rosszul is bele lehet helyezni egy történetet. Szerencsére az írónak bravúrosan sikerült megoldania a japános és steampunk összegyúrását. A történet nagyon izgalmas volt és tényleg nagyon pozitívan csalódtam.

2018. március 30., péntek

Miket NE mondj egy gyászolónak!

Sajnos az életem részévé vált a gyász. 2 hete már, hogy óriási veszteség érte a családomat és ezalatt az idő alatt rengeteg mindenen gondolkoztam. Azt hiszem eme hatalmas tragédia ellenére is képes leszek élni, bár a korábbi életem szinte teljes mértékben megszűnt létezni. Ez a bejegyzés kicsit személyesebb lesz, de igyekszem néhány dologra felhívni a figyelmet és esetleg segítséget nyújtani azoknak, akikkel egy csónakban evezünk.Igyekszem ezt a tragédiát erővé és szeretetté kovácsolni, hogy a fájdalom ne tudjon kárt tenni a mentális és fizikális egészségemben. 

Leszögezem, hogy nem önsajnáltatás céljából íródik ez a bejegyzés és kérlek benneteket, hogy ne kívánjatok részvétet kommentben! Ez az én hülyeségem, de egyszerűen rosszul vagyok a "részvétem" és a "vigasztalódást" szavaktól.Ehhez a hidegrázáshoz fűződik egy történet is, ezért nem szeretem a részvétnyilvánítást. Köszönöm a megértéseteket!
Az utóbbi 2 hét maga volt a Pokol, de mindeközben sokféle emberrel, felfogással és emésztési móddal találkoztam. Sajnos nem idegen számomra a gyász, 4 év alatt két iszonyatosan közeli és egy kicsit távolabbi szerettemet veszítettem el. Mindeközben elhangzott néhány dolog az emberektől, amik lehet, hogy csak vigasztaló szavak akartak lenni, de számomra ellenkezőleg hatottak. Úgy gondoltam, hogy ez az élethelyzet nem fog elmúlni egyhamar és akkor már miért ne írhatnék egy ilyen komoly témáról is? Hiszen úgyis ezen fogok agyalni egy darabig.
Lássuk tehát, hogy mik azok a mondatok, amik egy gyászoló emberre rossz hatással lehetnek:

2018. március 22., csütörtök

Szülinapi kérdőív: Veterán bloggerek


Ma egy éves a blog! Köszönöm mindenkinek az olvasást, a kommenteket és a kedves szavakat. Ezen alakomra egy jó kis kérdőívet hoztam, amit Moro oldalán találtam és eredetileg Daremotól származik. Lássuk hát a medvét!:D

1. Hány éve blogolsz?
2010 óta, bár akkor még csak ilyen-olyan hostokon gyártottam béna tartalmakat, de már ezeken a weboldalakon is fellelhető volt a blogolás csírája. Komolyabban 2011 óta foglalkozom vele, akkor kezdtem el írni a személyes blogomat, ahol már 7. éve olvashatnak az emberek a nyomi életemről.

2. Tartottál valaha hosszabb szünetet a blogolásban?
Nem igazán, maximum egy hónap volt az, amit kihagytam a személyes blogomon. Ezen az oldalon meg 2 hónap. A többit inkább hagyjuk.xD

3. Mindig ugyanezt a nevet használtad?
Nem, ezen kívül még van 2 aktív blogom, ebből az egyiken ez a nevem(Kykky), de a harmadikon már a Risát használom. Régebben voltam Winry97, Himitsu,Yoko, Shiro-san meg már nem is emlékszem hány nevet használtam.xD

2018. március 12., hétfő

PlayIT pro kontra, avagy miért nem mentem idén?

A PlayIT Show a Budapest Game Show, Magyarország első valódi játékos expójának jogutódja, amely évente kétszer Budapesten, és több vidéki nagyvárosban kerül megszervezésre.Az első PlayIT-t 2011 decemberében rendezték meg és azóta évről évre népszerűbb.
A színes programok mellett rengeteg új kütyüt kipróbálhatnak az érdeklődők,lehetőség nyílik a kedvenc Youtubereinkkel való találkozásra és természetesen beszerezhető rengeteg játék és gamer cucc. 

Ez mind jól hangzik és nagy részük tényleg szuper is lenne, de úgy érzetem írnom kell erről egy cikket.Az első személyes élményem a rendezvénnyel 2016-ban következett be, Debrecenben a Főnix Csarnokban. Talán az újdonsága miatt, vagy mert tényleg nagyon jól meg volt szervezve, de ez a PlayIT hatalmas élményt nyújtott számomra. Annak ellenére,hogy nem vagyok gamer. Igen, jól olvastad. De akkor mit kerestem ott? Egyrészt azért mentem el,mert olyan kevés hasonló rendezvényre van lehetőségem eljutni, hogy nem hagyhattam ki. Másrészt azért, mert nem játszom semmivel, még valamennyire ismerem a játékokat. Ha az ember barátja kocka, akkor sok minden ráragad a fandomjából.

2018. március 8., csütörtök

Alkohol nélkül is szép az élet, avagy miért nem iszom?

Ezt a bejegyzést tervezem egy ideje megírni, de végül csak most jutottam el odáig, hogy talán összeszedetten tudjak írni róla. Aki egy kicsit is ismer az tudja, hogy soha de soha nem szoktam inni. Akármilyen alkalom, ünnep, fesztivál, koncert van én mindig a józanok apró táborát képviselem. Sokan el sem tudják képzelni azt, hogy ne igyanak ha társaságban vannak vagy koncerteznek, de higgyétek el,hogy pia nélkül is szép az élet.
Szögezzük le,  hogy ivás és ivás között is van különbség. Az teljesen más tészta, amikor valaki megiszik 1-2 sört és maximum mosolyog egy kicsit. Általában azonban ha valaki iszik, akkor azt alaposan műveli és lássuk be, hogy a nagy többség a csatak részeg módot választja.

Mikor is kezdődik az alkoholizálás? Nos, ha belegondolok, akkor azt kell mondjam, hogy már általános iskolában. Amikor még én voltam 13-14 éves, akkor egyes osztálytársaim és ismerőseim már masszívan iszogattak hétvégente.Hetedikben és nyolcadikban már hoztak alkoholt az osztálykirándulásokra és táborokba. Szerencsére annyira durván lerészegedni senkit sem láttam. Lehet, hogy volt rá példa, de persze nem azokkal lógtam, akik hajlamosak voltak erre.
Már akkor cikinek számított az, ha valaki nem ivott minden kínálás ellenére sem.Valahogy akkor sem tudott meghatni ez a fajta lenézés és kirekesztés. Gimiben meg egyszerűen magasról tettem a beszólogatásokra.
Sajnos a magyar társadalomban fontosabb szerepe van az alkoholnak, mint azt elsőre hinnénk. A magyar iszik ha jó a kedve, ha szomorú, ha gyerek születik, ha valaki meghal, ha dolgozik, ha pihen, tehát szinte mindig. Ami ezzel a legnagyobb gondom az, hogy a gyerekeket is korán elkezdik itatni. Családi összeröffenések alkalmával már az egészen apró gyerekekbe is pumpolják bele a piát, mert milyen vicces meg aranyos, ahogy issza. Haha.
Persze ez nem mindenhol van így, de rengetegszer voltam már ennek tanúja. Egyáltalán nem egészséges dolog ez, mert a gyerek abban nő fel, hogy az ital az jó, kell és apám amúgy is mindig itatott, akkor nekem is lehet. Nem?
Mégis mi ezzel a legnagyobb bajom? Az, hogy akik nem követik ezt a normát, azokat kinézik. Főleg ha az illető férfi és vidéki. Nem tudom, hogy a nagyvárosokban mennyire létező ez a családi itatás probléma, de vidéken szerintem elég jellemző. Persze a nőket sem kímélik, de az antialkoholista férfiak szenvedik meg igazán a dolgot, hiszen milyen férfi az, aki nem iszik? Szerintem a legjobb, de kinek mi. ;)

2018. március 5., hétfő

Nézni vagy nem nézni:az itt a kérdés!

Egy Indexes cikk kapcsán merült fel bennem egy kérdés: Miért kell ráerőltetni a párunkra azt, amit nem akar, csakhogy este legyen valami?! Már többször elméláztam ezen a dolgon,de mivel ez már a sokadik Árnyalatos cikk, ami szembe jön velem és valahogy mindig feldobják bennük ezt a témát, így gondoltam írok erről néhány sort az én szemszögemből.
Alapvetően szeretek moziba járni.Eltekintve attól, hogy mindig fázom, az emberek random befoglalják a helyünket és megy a hasam az állott, méregdrága popcorntól. Bár csóró diákként nem engedhetjük meg magunknak a párommal olyan gyakran, de azért ha akad valami, amire mind a ketten elmennénk, akkor összeszedjük a rávalót(még ha a kanapé réseiből is kell kikotorni az aprót).
Nem vagyok egy nagy filmnézős, inkább a barátom mondogatja, hogy jó lenne elmenni X és Y filmekre. Viszont ha engem nem érdekel az, ami őt igen, akkor vagy választunk másik alkotást, vagy egyszerűen elmegy a haverjaival és velem máskor néz olyat, ami engem is vonz.
Számomra ilyen egyszerű a képlet, ezért sem értem ezt a nagy Valentin-napi Árnyalatos férfiszenvedtető mizériát. Lehet,hogy csak én vagyok defektes,de nem érzek semmi olyan hajlamot magamban, ami ahhoz vezetne, hogy elrángassam szegény jó emberemet egy filmre, amiről tudom, hogy annyira sem érdekli, mint Sheldont a Kamasutra. Bár a szadizmus és a film megnézetése lehet,  hogy egyenesen arányosak...