Egyetemi ügyintézés: a szenvedés magasiskolája

Egy kiakadás-de humorba fojtva(legalábbis igyekszem)-következik. Most vagyok másod éves egyetemista, azt inkább nem mondom meg hol.Sikerült beletrafálnom egy régen jó nevű, de mára totál lepusztított intézménybe(bár nem vennék rá mérget, hogy a többi nem ilyen) és ott is az egyik legszörnyűbb szakba. Igen, lehet tapsolni, ez az én szerencsém. :'D Már második éve tapasztalom meg azt a kínlódást, ami egy új félévet előz meg. Arra gondoltam, hogy megosztom veletek a tapasztalataimat, mert ami itt folyik az egyszerre nevetséges, szomorú és felháborító.

Kezdjük az elején, tehát 2016 szeptemberében. Egy normális iskolában ilyenkor a gólyáknak összeállítják első félévben az órarendet, mert egy teljesen ismeretlen világba csöppenve nem igazán tudják mi merre hány lépés.Vagy legalább tartanak nekik egy tájékoztatót, hogy a szerencsétlen ne bámulja a Neptun belépő oldalát úgy, mint borjú az új kaput. Nos, mi teljes mértékben le voltunk ejtve, a tantárgyi követelményeket is elég volt megtalálnom az iskola honlapján. Egy haveromat  kértem meg, hogy segítsen felvenni a tárgyakat, mert egyszerűen nem értettem a Neptun működését(még most se igazán, de szerintem azok sem, akik készítették/valószínűleg egy nagyon durva este után, más nem magyarázhatja meg a minőségét/).

A haverommal, aki akkor már másodikos hallgató volt körülbelül 1-1,5 óra alatt kínlódtuk össze azt a néhány tárgyat. Nem az átláthatóságáról és a gördülékenységéről híres ez a rendszer. De csak összejött valahogy. Persze így is lemaradtam egy vagy két jelentéktelenebb tárgyról, mert betelt a létszám és persze akkor még nem tudtam, hogy lehet menni a TO(Tanulmányi Osztály)-ra térden csúszva könyörögni, hogy emeljenek a létszámon. Honnan tudhattam volna? A Neptun használatáról is egy kb. 6-7 éves tutorial volt fent a neten, ami azóta teljesen megváltozott. Tájékoztatást vagy valami dokumentumot már nem is reméltem ezzel kapcsolatban. Én még szerencsésnek mondhattam magam, mert volt segítségem. Nem tudom, hogy a többiek miként oldották meg...

Minden esetre itt úgy jó egyetemistának lenni, ha nincs semmi intézni valód, nem variálsz és hatalmas szerencséd van. Igen, az egyetem a szerencséről szól. Van, aki most is fel tudta venni az összes tárgyat gond nélkül, de 15-én nyitották meg a tárgyfelvételt és pont akkor vizsgáztam. Mire hazaértem betelt 2 kurzuson is az összes hely, pedig ezek létfontosságú tárgyak lennének. No, nem baj, majd megyek kanossza járásra a TO-ra, mert elérni őket e-mailben vagy telefonon egyszerűen képtelenség.Az már mellékes, hogy hétfőn, amikor vizsgázni voltam be akartam menni megkérdezni ezt-azt, de 10:10-kor az ajtó zárva volt, pedig elvileg 11-ig lettek volna.
Nem is értem hogy mertem én abból a 2 órás munkaidőből ilyen későn zavarni őket.
Az is mellékes,hogy 5 perc miatt 2,5 órát kell utaznom és 2000 Ft-omba fáj az utazás bérlet nélkül. Jobb lett volna, ha veszek egyet januárra, a franc se gondolta volna, hogy a 21. században semmilyen elektronikus úton nem lesz megközelíthető a Tanulmányi Osztály.

Nem baj, dübörög az egyetem, mindenki okos, vidám, boldog és csúszik egy csomót. Itt is főleg a szerencsén van a hangsúly, ami általában engem elkerül. Hiába tanultam, gyakoroltam, tanárhoz jártam, egyszerűen állandóan megbuktattak egyetlen egy tantárgyból(vicces, mert a többi tárgyam négyes és ötös xD) és emiatt már 2 éves csúszásban lennék a jövő évtől. Így inkább átmenekülök egy másik szakra, ami valószínűleg ugyanolyan borzalmas lesz jobban illik hozzám.
Mondjuk addig még nem sikerült eljutnom, hogy valakitől megérdeklődjem egyáltalán lehetséges-e ez. A fentebb leírtak miatt egyelőre ott tartok, hogy próbálok valami kapcsolatot keresni az iskolával, de eddig nagyon úgy tűnik, hogy az elektronika egy nullra vezet az intézménnyel szemben.

A múltkor úgy jártam, hogy a fent említett bukást ki kellett volna fizetni. Ezzel számoltam is, már rég feltöltöttem a kártyámra az összeget, de valamiért a Neptunban nem tudtam befizetni a vizsgadíjat. Még félév előtt írtam nekik, hogy miként kell a befizetést intézni(előre elkerülendő a kínlódást/nem jött össze/), erre kaptam egy olyan választ, amit ketten csoporttársammal sem tudtunk értelmezni és kielemezni. Alany és állítmány összeegyeztetésére az ügyintézőt nem szerződtették.
Szóval amikor eljött az ideje a befizetésnek megint vakarhattam a fejem, hogy mitévő legyek. Akkor még e-mailben elérhető volt a TO, írtam nekik egyszer, aztán átirányították a kérdésemet egy másik emberhez, ő írt valamit,de az sem vált be. Megint írtam nekik, most egy harmadik ember válaszolt, de ő is mást mondott és természetesen az sem volt jó.
Megelégeltem már és pont arra jártam, akkor még szebb napokat éltünk és a kemény 9-11-ig tartó ügyfél fogadási időben 10 órakor még nyitva voltak, így bepattantam megkérdezni személyesen.
Közölték velem, hogy nézték az e-mailt, meg a hozzá csatolt képet a Neptunomról, de fogalmuk nincs, hogy mi lehet a baj. Elküldtek egy harmadik emberhez, aki nagy szenvedések árán végül rájött a problémára-ami nevetségesen egyszerű volt, csak ismerni kellett volna az iskola működését-és kb. 1,5 hét után megoldódott az ügy.

Próbálok nem idegeskedni rajta, inkább nevetni ezen az egészen. Ez a két év borzalmas volt, nagyon utálom azt, ahogyan működik a felsőoktatás. És nagyon sok emberen látom, hogy ők is ugyanígy kínlódnak, mert már elavult, ráadásul az ügyintézés lehetetlen, a TO-sok valami félelmetes istennek tűnnek, akik olykor leereszkednek a halandók közé, hogy meghallgassák a gondjaikat, de egyébként meg mindenkire magasról...
Persze semmi nem könnyű, minden pályának vannak nehézségei, de azt hiszem a magyar oktatás feje fölött már anyáink idején elszállt az idő.

Hosszabb lett, mint gondoltam, de jól esett kiírni magamból és mivel a blog témája vegyes, így néha elfér egy ilyen is a többi között.

Köszönöm a figyelmet!