Pénzért rajzolni:Nane vagy naná?

Egyre gyakrabban szembesülök azzal a magyar felfogással, hogy rajzért pénzt kérni szemtelenség. Sokszor látom, hogy egy ilyen poszt alatt megy a veszekedés a két fél között és mindkettő csak falra hányja a borsót. Persze, az könnyen beszél, aki megragadt a pálcika embernél, de most nézzük egy kicsit másabb szemmel ezt a dolgot; az alkotó szemszögéből.

7 éve foglalkozom komolyabban a rajzolással és eleinte nem volt merszem megrendeléseket csinálni, de ahogy nőttem és fejlődtem kezdtem érezni magamban a potenciált, hogy a sok munkával talán kereshetnék egy kis zsebpénzt magamnak. Ez egyszerre szórakozás és kőkemény munka, amit sokan nem képesek tisztelni. Nyilván van egy szint, amit el kell érni ahhoz, hogy pénzt kérj egy alkotásodért, de ha vannak emberek, akiknek kellenek a rajzaid és fizetnek is érte, akkor nem értem a közfelháborodást.

A legáltalánosabb érv az, hogy ha ezt úgyis a magad örömére készíted, akkor az végül is a hobbid, amiért pofátlanság lenne pénzt kérni. Erre csak azt tudom mondani, hogy ha a péknek a sütés a munkája és egyben a szíve csücske is, akkor miért kellene a pékségben fizetni az árujáért? Hisz élvezi és még keres is vele?! Naneeee! Ezt sok ember nem tudja benyelni. Ők azok, akik szenvednek a mindennapokban, mert soha nem vették az erőt vagy a bátorságot ahhoz, hogy megkeressék önmagukat és ki is teljesítsék önnön valójukat, csak élnek egyik napról a másikra, fapofával végzik napi 12 órában a kötelezőt és ennyi. Sajnos azt látom, hogy nagyon sok ilyen ember van. Egyszerűen nem is próbálják a napos oldalát keresni az életnek, megelégednek a középszerűséggel és rendszeresen ostromolják az utálkozásukkal azokat, akik kicsit elvontabb területeken jeleskednek.

Van, aki azzal áll elő, hogy hát ő ezt ingyen is lerajzolja másoknak. Persze itt kezd érdekessé válni a dolog, mert az is igaz, hogy nagyon sokan csak képről másolnak valamit, amit már több ezer ember leutánozott és semmiféle művészi értéke, önkifejező mivolta nincs. Az ilyen esetekben jogos a felvetés, hogy minek ezért fizetni?

Viszont amikor művészibb embereket is megtámadnak, akkor háborodok fel. Mert ők már nem csak ülnek egy grafittal a kezükben a képernyő előtt és nem fénymásoló papírra másolják a kiguglizott képet, hanem egyedit alkotnak drága eszközökkel és a saját energiájukat, szabadidejüket feccolják bele mindebbe. Lássuk be, hogy aki már ilyen szinten alkot, annak nem fél- és egy óra elkészíteni egy komolyabb munkát. Ráadásul komoly tudás bújik meg a háttérben, amit meg is kellett valahogy szerezni.

Számoljunk most egy kicsit:

Tegyük fel, hogy csak egy egyszerűbb megrendelésről van szó és nem a legdrágább eszközöket használjuk (mert ugye van olyan lap is, aminek 2-3000 Ft íve), hanem közepes és megfizethető eszközökkel dolgozunk. 

Legyen a megrendelés csak A/4-es méretű, akrillal festett kép.

Ugye a festéshez akvarell lapot használunk, aminek rengeteg fajtája van, és most hosszasan lehetne értekezni róla, de én egy olcsóbbat viszont egészen jó minőségűt használok. Ennek 320Ft az íve, tehát kb. A/4(vagyis B/4)-es méret esetén a lap ára 80 Ft.

A diákmunkás órabéremet figyelembe véve dolgozzak ezen a képen mondjuk 2-2,5 órát, tehát maga a munka kb. 1000 Ft-ba kerül.

Ezután számoljunk hozzá a festék árát is. Egy akril készlet lehet akár 30 ezer, de 5 ezer Ft is. Számoljunk egy olcsóbbal, mondjuk maradjunk az 5 ezernél.

Ha ebből nem is használunk el minden színt és marad is a tubusban, akkor is dolgozunk vele és használódik, úgyhogy legalább 300 Ft-ot rá kéne számolni.

Így alsó hangon 1380 Ft-ba kerül egy igazán olcsó és kisméretű alkotás, és ekkor a művésznek még semmi haszna nincs rajta. Plusz ne feledkezzünk meg a posta költségről és valamiféle keretről sem.

És ez így nagyon kevés.

Szerintem a hazai alkotók, akik mondjuk csak az interneten felkapottak és nincs lehetőségük saját tárlatra és csak maguktól próbálnak boldogulni, áron alul adják a képeiket. Ezért is próbálkoznak sokan angol oldalakon, mert például az amerikaiak máshogy állnak a művészethez. Jobban elfogadják azt, hogy valaki pénzt kér az alkotásáért és jobban meg is fizetik azt. Ez persze a viszonylagos jólétükből is fakad, de szerintem alapvetően a hozzáállásuk is más, mint a magyaroké. 

Lássuk be, hogy egy átlag magyar szívesebben odaad 1500 Ft-ot(igen, ennyiért csinálok meg egy A/4-es festett képet) egy Kisgrofo koncert belépőre, mint egy fiatal vagy feltörekvő alkotó képére.

Eleve óriási bajok vannak a közízléssel és a giccs a mai napig virágkorát éli, a jobbagyféltekés borzalmakról már nem is beszélve.

Természetes, hogy kell egy kis képzettség vagy szépérzet ahhoz, hogy egy jóízűen, egyedien megfestett/megrajzolt képet válasszunk egy átlagos, semmitmondó, csicsás, cicás, rózsás valami helyett.

A cikk már így is elég hosszú, de a digitális alkotást még meg sem említettem. Főleg idehaza tartják ördögtől valónak a digitálisan készített rajzokat, mert az ugye nem is művészet. És ha még el is nézik nekünk valamennyire azt, hogy mi így alkotunk, akkor a biztosítékot biztosan kiveri az, ha ezért is pénzt kérünk.

Megint sikerült beletenyerelnem egy elég szerteágazó témába és nem is óhajtom ennyivel letudni. Úgy érzem, hogy a digitális rajzolásnak egy vagy esetleg több bejegyzést is szentelnem kell.

Mert ha már egy ember is elolvassa és elgondolkozik azokon, amiket itt összehordok, és más szemmel tud rájuk nézni, akkor már megérte.

Összegezve: Szerintem igenis támogassuk az alkotókat, főleg, hogy nagy részük hallatlanul olcsón dolgozik és próbáljunk szelektálni a művészi és a cicomás, átlagos között, mert ha csak az utóbbiakat veszik halom számra, akkor az igazán minőségi munkákra még kevesebb figyelem és pénz jut, ami szerintem szomorú.

Ne nézzük le a képzőművészeteket, mert a cukrász is készít finom és gyönyörű sütiket, amikért alap dolognak tartjuk a fizetést, de azért még sem pampog senki, hogy az nem ér semmit és minek érte pénzt kiadni. Nem fura ez egy kicsit?

Fizetünk a pólóshopban, hogy egyedi mintát nyomtassanak rá a pólóinkra, de az alkotóktól sajnáljuk a pénzt.

És aki nem született bele a  gazdagságba, annak igenis sok fejtörést okoz az, hogy rajzeszközöket vagy mondjuk ruhát vegyen magának a kis zsebpénzéből  vagy a kevéske fizetéséből.

Ezért hát fogjunk össze és védjük meg az alkotókat és saját magunkat is! Törekedjünk a minőség felismerésére és annak támogatására, mert igenis fontos. Kiemel minket a szürke hétköznapokból és azzal, hogy ott lóg a faladon valakinek a munkája nagyon sok mindenkinek boldogságot okozol vele. Egyrészt magadnak, mert jobb esetben azért vetted meg, mert tetszett, másrészt a művésznek, hogy támogattad őt és tudja, hogy a képe más lakását díszíti, harmadrészt annak, aki esetleg felfedezi még a kép szépségét és értékét. Lehet, hogy csak reggel indulás előtt pillantasz rá egy fél percre, de ha mosolyt csal az arcodra már megérte. Nem...?

Köszönöm a figyelmet!

Folyt. köv. :)