2019. február 1., péntek

Miért hagyom ott az egyetemet?

Most az animés cikksorozatot megszakítva egy személye témával fogok foglalkozni. Ugyanis 2018 decemberében eldöntöttem, hogy ott fogom hagyni az egyetemet és átmegyek egy másikba. 2,5 évig tűrtem ezt az egészet, de most végképp elegem lett. Szeretném megosztani veletek a személyes tapasztalataimat, hogy ti ne essetek bele ugyan abba a hibába, mint én.

Először is a jó egyetem megválasztása nagyon fontos. Túl sok lehetőségem nem volt. Vagy felköltözöm Pestre,vagy ide megyek. Mivel nem akartam távol maradni a családomtól és pénzünk sem lett volna, hogy finanszírozni tudjuk a kolit, utazást stb. így ez az egy opció maradt. De még így sem egy köpésre van tőlem az egyetem, kb. 60-65 km-re. Minden nap vonattal jártam be, utána még buszoztam is. Szóval csak az, hogy bemenjek a suliba és hazajöjjek 3 órát vett el minden egyes nap az életemből. Amivel nem is lett volna baj, szeretek utazni és jól is bírom. De egyre több óránk este volt, mivel óriási tanárhiány van, csak így tudták megoldani az órákat. Az előző félévem hétfői napja úgy nézett ki, hogy elmentem a 9:20-as vonattal, egész nap óráim voltak, és hazaértem a (jobb esetben) 20:40-es vagy 21:40-es vonattal. Egy nap még kibírható, nem? Igen, de ilyen napom 3 volt, csak akkor a 6:14-es vonattal mentem és este 8-ra értem haza. De még ezt is el bírtam volna viselni, ha nem gyűlölöm teljes szívemből az iskolát. Utáltam az órákat, ahol semmit nem csináltunk, a követelés mégis óriási volt, utáltam a befásult, szívtelen, undok tanárokat is.


Mikor kezdődött ez a mérhetetlen gyűlölet az iskola iránt? Már a leges legelső napomon. Az egyik tanár előadta röhögve, hogy mindenkit meg fog buktatni előbb vagy utóbb. Igaza lett, tényleg nem maradt csak 2 ember a 6-ból informatika tanár szakon. Neki lassan nem lesz munkája, de megérte minket megbuktatni. Semmit nem tanított és a vizsgán olyat követelt, amit még életemben nem láttam. Pedig becsülettel tanultam rá.
Ekkor váltottam szakot és lettem magyar-rajztanárin. Ez már jobb volt, szerettem a magyar szakot. Viszont a késői váltás miatt két félév tárgyait vettem fel, hogy minél előrébb legyek. Volt, hogy egyszerre 3 ütközésem volt, de a magyar szakos tanárok 90%-a nagyon rendes volt és megértette. Nem is miattuk hagyom ott ezt a kócerájt.

Csak a rajz szak miatt mentem ebbe a suliba és az évek elteltével egyre kaotikusabb és undorítóbb lett az egész. A tanárok felénél már akkor több volt a tudásom, amikor odakerültem. Meguntam, hogy a tanár óra előtt nézi Youtubeon, hogy miként kell Photoshopolni, aztán órán azzal kínlódik. Én meg 2 lépésben megcsinálom azt, amit ő 5-ben. Aztán leszid, hogy haladjak a többiekkel.
Meguntam, hogy a 2,5-3 óra hosszú rajzokon nem csinálunk semmit. A tanár felszívódik, nekünk kiad valami ovis feladatot és kb. 2 óra múlva visszatér és úgy tesz, mintha érdekelné a tanítás. Persze 10 perc után megint lelép.
Elegem lett abból, hogy elvileg egyetemen tanulunk, de nincs semmilyen eszközünk. Rézkarchoz az anyagot gázrezsó helyett egy régi rossz vasalón melegítjük meg, nincsenek rajztáblák, a rajzbakok pedig általános iskolás gyerekeknek vannak méretezve, mert rosszat rendeltek meg. Ezeken nyomorgunk órákig. Egyébként sem vagyok egy alacsony csaj, a 175 cm-mel ezeken az apró bakokon a nyakamba ér a lábam.

Elegem lett a szervezetlenségből és abból, hogy a rossz adminisztráció miatt is minket hibáztatnak. Elegem lett abból, hogy a tanárok olyan dolgokat engednek meg maguknak, ami miatt egy normális országban börtönbe juthatnának, de minimum jól megütnék a bokájukat.
Elegem lett abból, hogy nincsenek jogaink. Nem képvisel minket senki és nem is fordulhatunk senkihez. Az intézmény igazgató konkrétan elküldött, hogy "őt ez nem érdekli". Ha panaszt teszünk egy tanárra, akkor max. röhög rajta egyet és gőgösen elmondja az éppen ott lévő diákjainak, hogy már megint feljelentették. HAHA!
Elegem lett abból, hogy a tanárok markában vagyunk. Ha nem vagyunk szimpatikusak nekik vagy csak máshogy látjuk a világot, akkor garantálható a bukás. Még akkor is, ha egyedül neked van kész az egész csoportból minden feladat...
Elegem lett abból, hogy semmit nem tanulunk, pedig én azért mentem oda. Itthon, magamtól sokkal többet rajzolok és fejlődöm.
Elegem lett az állandó esti órákból, pedig elvileg nappali tagozatos diák lennék... Vagy mi...
Elegem lett abból, hogy soha nem kapunk megfelelő tájékoztatást, még ha a TO-hoz is fordulunk.
Elegem lett abból, hogy a sok óra miatt nem tudtam rendesen enni és teljesen tönkre ment a gyomrom(persze a stressz is nagyban közre játszott). Mivel még a büfé is bezárt...
Elegem lett a folytonos személyeskedésből és megaláztatásból.
Elegem lett ebből a mérgező, undok mentalitásból, ami teljesen tönkre tett.

Szóval ha nem vagytok biztosak abban, hogy a kinézett iskola jó lesz-e, vagy egyszerűen csak bizonytalanok vagytok azzal kapcsolatban, hogy mik is akartok lenni, akkor menjetek el először egy OKJ-ra. Életem legnagyobb hibáját követtem el azzal, hogy hagytam magam rábeszélni erre az iskolára és nem végeztem el egy grafikus OKJ-t. Egészen hetedikes korom óta grafikus akartam lenni. 
Kövessétek az álmaitokat, mert ha nem teszitek, akkor úgy jártok, mint én. Kínlódni fogtok, boldogtalanok és betegesek lesztek. Semmi értelme az egyetemnek, ha nem is azt akarjátok csinálni, amit tanultok. Legyen akkor csak egy szakmátok és próbáljatok azzal szerencsét. Ha nem megy, akkor lehet egyetemre is menni, hátha diplomával jobban boldogultok. 
De ha már nyakig benne vagytok a kakiban, akkor egyszerűen csak hagyjátok ott és keressetek egy másik alternatívát. Ha nagyon boldogtalanok vagytok és minden egyes nap úgy keltek fel húszon évesen, hogy "bárcsak soha többet ne kelnék fel", akkor nem éri meg tovább kínlódni.
Merjetek váltani, változtatni, mert az élet túl rövid ahhoz, hogy ennyi évig szenvedjetek fiatalon a semmiért. 

6 megjegyzés:

  1. Jaj sajnálom, hogy ilyen rosszul alakultak a dolgok az egyetemmel. :c Azért remélem ez a váltás majd segíteni fog, mert ha olyat tanul az ember amit szeret, akkor minden percét élvezi. Ráadásul később munka szempontjából nem egy rossz pont, ha olyan végzettséged van amit szeretsz is csinálni :D

    Én suli után rögtön dolgozni mentem, mert anyagilag így volt helyes döntés stb. és valószínűleg a munka+egyetem kombót félévig sem bírtam volna... de így utólag sajnálom, hogy nem próbáltam meg. Még szenvedősen is megérte volna.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez van, de én is nagyon reménykedem a váltásban. ^^ Igen. :D
      Sosem késő elkezdeni, akár levelezősön vagy estin is. :)
      Köszönöm a kommentet! :)

      Törlés
  2. Óh, a szívemből szóltál. :) Csak az a baj, nekem a szüleim nem látnak bele, és semmi kiugrási lehetőségem nincsen. Már csak egyév, és ott hagyom. De tényleg, ki vagyok készülve, attól, hogy a szaktársaim közzül xy-t a seggnyali miatt piedesztálra (asszem így kell írni, nem tom' XD) emelik, velem meg éreztetik, hogy szardarab vagyok a sarokban. Nem tájékoztatnak semmiről, csak lerí róluk, hogy megvetnek engem és még 2 másik ottani barátomat. Közben tudom, hogy se a törin nincs ez így, se a magyaron. Frászt kapok az egésztől. Tanulni akartam én is, erre csak kapjuk az olajat a fejünkre, hogy milyen hülyék vagyunk h ezt és ezt nem tudjuk, nincs a fejünkben a történeti Mo. összes vármegyéje, oltogatniak, de szart se tantítanak. A kész vicc, hogy csak az én évfolyamomnál csinálták ezt...
    Nekem ez magas. XDD
    Közben olyan is van a szakomon, akinek elengedték 2 nyelvvizsgát, szánalomból kap ötösöket, és természetesen ezért csúszok le az ösztöndíjról, és még szemét is az illető, közben meg a régi szaktársaim azért hullottak ki, mert nem volt pénzük se tanfolyamra se tanárra. Ejh az élet sose lesz igazságos.
    És még a szakdoga témámat is leszólják, hát mi közük hozzá. XD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem nem érdekelt, hogy ki mit szól hozzá, nekem egyszer betelt a pohár és soha többet nem mentem. Apa eléggé ki volt akadva, hogy mi lesz így velem, de rájött, hogy tanulni akarok, csak nem ott. Májusban megyek felvételizni. Így még 4 évig kínlódhatok, de ha egy kicsit is jobb lesz, már megéri.
      Csak érted... Azért mentünk oda, hogy olyan dolgokat tanuljunk meg, amiket nem tudtunk. Erre csak azt kapjuk, hogy hülyék vagyunk mert ezt és azt eddig nem tudtuk... :'D
      Néha azt érzem, hogy azokat támogatják, akik hasonlóan gerinctelenek és egy hullámhosszon vannak a kiégett, gyűlölködő tanárokkal. Volt olyan, hogy szinte éreztem, hogy azért utál a tanár, mert többet tudtam nála. xD Mondjuk abban a suliban nem nehéz...
      Áh, rettenetesen haldoklik az oktatás. :')

      Törlés
  3. És, hát, tudod a mondást, ami nem öl meg, az megerősít. XDDD

    Örülök, hogy neked sikerült kiszakadnos az ördög bugyrából, remélem mostmár csak jobb lesz neked! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tény. Bár nem igazán erősített. A stressz miatt teljesen szétment a gyomrom, alig tudok megenni valamit, amitől nem fáj. :'D
      Mondjuk legalább láttam, hogy milyen emberré NEM akarok válni. Volt rá jó néhány példa az évek alatt.

      Köszi! :) Én is nagyon remélem. Ha nem is lesz jobb, de kb. 17 perc lesz busszal-ha felvesznek-. Már megérte a napi 3 óra helyett. xD
      Neked pedig kitartást! ^^

      Törlés