Mindenki életében vannak meghatározó sorozatok, filmek, könyvek, képregények. Így vagyok én az animékkel. Körülbelül 10 éve vagyok rajongója ezen animációs filmeknek. Sok mindenen átsegítettek már és nélkülük biztosan nem az lennék, aki ma vagyok. Rengeteg dolgot köszönhetek az animéknek, köztük a rajzolást, a barátomat, a céljaimat és még sorolhatnám. Ebben a cikkben szeretném megemlíteni azt a néhányat, amelyek komoly befolyással voltak rám.
Kaleido Star és Inuyasha

Azért vettem őket egy kalap alá, mert ezek is az első animéim között voltak(persze a Pokémon volt a
legelső). Még nem is tudtam, hogy mik ezek, csak néztem őket, mert nagyon szerettem a történetüket és valahogy más hangulatot árasztottak, mint a többi RTL-en sugárzott rajzfilm. Szerintem az én generációmnak ezek voltak a kezdő löketek ahhoz, hogy fanná váljanak.Minden szombat és vasárnap reggel felkeltem csak azért, hogy ezeket bámulhassam. Az Inuyashát pedig folyton el is játszottam egy gyerekkori barátnőmmel. Botokat gyűjtöttünk, hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbbet a Tessaigának és volt, hogy fél napokat a történet újrajátszásával töltöttünk.
Honey and Clover, Nana, Death Note, Bleach, Slayers, Full Metal Panic!

Ezeket is egy csokorba szedtem, mert fontosak voltak az életemben, de kb. egy időben néztem őket, hisz ezeket (is) adták az Animax-en. Ekkor már tisztában voltam az anime fogalmával. Kb. 10-11
éves lehettem és még jó pár évig nem volt internetünk. Így aztán a kialakulóban lévő érdeklődésemet és rajongásomat kielégítő média a tv-re és a Mondo Magazinra korlátozódott. Minden este 8-kor ott ültem a képernyő előtt és vártam a kedvenc sorozataim újabb részeit. Szeretettel gondolok vissza ezekre az évekre, mert volt egyfajta elérhetetlen érzetük ezeknek a műveknek. Ha épp nem tudtam valamelyiket megnézni, akkor videó kazettán rögzítettem őket. Ezek miatt léptem egy lépcsőfokkal feljebb a rajongásban és igyekeztem róluk minden információt, képet stb. összegyűjteni.
Lovely Complex

Ezt még azelőtt megnéztem, hogy az Animaxen elkezdték sugározni. Jókat nevettem rajta, később szinkronnal is megnéztem és anyukámat is bevontam, aki mindig dőlt a nevetéstől. Azért szedtem ezt a művet külön, mert jó szórakozást jelentett péntekenként anyuval ezt nézni és később a főszereplő, Risa miatt kaptam meg ezt a becenevet az animés osztálytársaimtól. Nem véletlenül lettem én is Risa; magas voltam/vagyok, kissé béna, a szerelemben abszolút pancser(voltam), ugyan olyan hülye fejeket vágtam és ennyi pont elég volt ahhoz, hogy egy életre rám ragasszák ezt a nevet.
Kaleido Star és Inuyasha

Azért vettem őket egy kalap alá, mert ezek is az első animéim között voltak(persze a Pokémon volt a
legelső). Még nem is tudtam, hogy mik ezek, csak néztem őket, mert nagyon szerettem a történetüket és valahogy más hangulatot árasztottak, mint a többi RTL-en sugárzott rajzfilm. Szerintem az én generációmnak ezek voltak a kezdő löketek ahhoz, hogy fanná váljanak.Minden szombat és vasárnap reggel felkeltem csak azért, hogy ezeket bámulhassam. Az Inuyashát pedig folyton el is játszottam egy gyerekkori barátnőmmel. Botokat gyűjtöttünk, hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbbet a Tessaigának és volt, hogy fél napokat a történet újrajátszásával töltöttünk.
Honey and Clover, Nana, Death Note, Bleach, Slayers, Full Metal Panic!

Ezeket is egy csokorba szedtem, mert fontosak voltak az életemben, de kb. egy időben néztem őket, hisz ezeket (is) adták az Animax-en. Ekkor már tisztában voltam az anime fogalmával. Kb. 10-11
éves lehettem és még jó pár évig nem volt internetünk. Így aztán a kialakulóban lévő érdeklődésemet és rajongásomat kielégítő média a tv-re és a Mondo Magazinra korlátozódott. Minden este 8-kor ott ültem a képernyő előtt és vártam a kedvenc sorozataim újabb részeit. Szeretettel gondolok vissza ezekre az évekre, mert volt egyfajta elérhetetlen érzetük ezeknek a műveknek. Ha épp nem tudtam valamelyiket megnézni, akkor videó kazettán rögzítettem őket. Ezek miatt léptem egy lépcsőfokkal feljebb a rajongásban és igyekeztem róluk minden információt, képet stb. összegyűjteni.
Lovely Complex

Ezt még azelőtt megnéztem, hogy az Animaxen elkezdték sugározni. Jókat nevettem rajta, később szinkronnal is megnéztem és anyukámat is bevontam, aki mindig dőlt a nevetéstől. Azért szedtem ezt a művet külön, mert jó szórakozást jelentett péntekenként anyuval ezt nézni és később a főszereplő, Risa miatt kaptam meg ezt a becenevet az animés osztálytársaimtól. Nem véletlenül lettem én is Risa; magas voltam/vagyok, kissé béna, a szerelemben abszolút pancser(voltam), ugyan olyan hülye fejeket vágtam és ennyi pont elég volt ahhoz, hogy egy életre rám ragasszák ezt a nevet.