10 ok, amiért a Fullmetal Alchemist Brotherhood a kedvenc animém

Ma folytatni akartam a youkaios cikksorozatot, de úgy döntöttem, hogy megemlékezem a kedvenc animémről, amit ma pontosan 10 éve kezdtek el sugározni. Ez pedig nem más, mint a Fullmetal Alchemist Brotherhood, vagy magyarul Testvériség. Összegyűjtöttem néhány pontban, hogy miért ez a legjobb anime szerintem.

Elöljáróban elárulom, hogy miért és hogyan szerettem meg ezt az animét. Amikor az Animaxen sugározták az eredeti sorozatot, azt is nagyon szerettem. Elég kicsi voltam még, általános iskolás. Akkoriban nem volt internetem, így aztán muszáj voltam azt nézni, ami a tv-ben ment. Ekkor akadtam rá az FMA-ra és első pillanattól kezdve szerelem volt. Túl későn adták az új részeket, így minden nap felvettem őket videó kazettára! Bizony, ennyire elvetemült voltam. Amikor lement az első FMA sorozat és jött az első movie (Shamballa hódítója), akkor azt is felvettem. Biztos vagyok benne, hogy a mai napig megvan az a kazetta a szekrényben. Mikor megtudtam, hogy lesz új FMA, nem győztem kivárni. Állandóan azzal álmodtam, hogy mi lesz az új évadba. Persze akkor még nem tudtam tájékozódni és utána olvasni a dolgoknak. Így egy kicsit meglepett, hogy más grafikával, de hasonló kezdéssel indult a Brotherhood.

Youkai anime ajánlók #1

A következő cikksorozatban youkaios animékről olvashattok. Ezt is három részre osztottam, mivel 19 animét sikerült összeszednem ebben a témában. De mi is az a youkai? Ez a gyűjtőneve a japán folklór lényeinek. Jelentése démon, szellem vagy szörny. Ide tartozik például az oni, kappa, kitsune, tanuki stb. A youkaion kívül használják még az ayakashit és a mononokét is, de az egyik legelterjedtebb kifejezés ezen lényekre a youkai. Mivel sok anime foglalkozik a japán folklórral és annak lényeivel, így nem nehéz belefutni ilyen művekbe. Én kifejezetten szeretem ezt a műfajt, ezért úgy gondoltam, hogy ebből is csinálok egy ajánló sorozatot. Lesznek ismertek és kevésbé népszerűek is. 

ABC sorrendben fogok haladni az animékkel és mindet csillagokkal fogom értékelni egy 1-5-ig terjedő skálán. A pontozásban figyelembe veszem a történetet, a grafikát, a zenét és azt, hogy bennem milyen érzéseket váltott ki az adott mű. Így hát nagyon szubjektív lesz a lista és a pontozás, de remélem sikerül majd néhány jó animét megismertetni veletek.

Fukigen na Mononokean
Ashiya Hanae első középiskolás éve nem kezdődik túl jól. Éppen hazafelé tart, amikor meglát egy fehér szőrgombócot a földön, amit plüss állatnak hisz. Beleteszi egy szatyorba és felakasztja a korlátra, de kiderül, hogy a cuki szőrgombóc egy youkai, aki valamiért nagyon megorrolt Ashiyara. Megszállja a fiút, aki egyre gyengébb lesz és az első hetét az iskolai gyengélkedőben tölti. Ekkor vesz észre egy hirdetést, amiben ördögűzés is szerepel. A fiú felkeresi a titokzatos hirdetőt és segítséget kér az ayakashi eltávolításában. Abeno végül segít a fiúnak, de borsos áron dolgozik, így Ashiyanak le kell dolgozni a tartozását. Ekkor kezdődik el a kisegítő munkája és közös kalandjai a Mononokean mesterével és a youkaiokkal. Könnyed kis történet, de a maga módján megragadja az embert. Hamar le lehet darálni a 13 részt, amik egyszerű kikapcsolódást nyújtanak. Idén januárban startolt el a 2. évad, amit már nagyon várok.
Értékelés:

Animék, amelyek megérintettek #3

Ez a befejezése a 3 részes cikksorozatomnak. Ebben a bejegyzésben is olyan animékről olvashattok, amik számomra meghatóak voltak, esetleg el is pityeredtem rajtuk. Igaz, hogy vannak hírhedten szomorú animék, amik azért nem kerültek fel a listára, mert egyszerűen nem néztem meg őket. Van, ami egyszerűen csak nem tudott meghatni és van, amit nem bírtam végig nézni. Természetesen ez a lista is teljesen szubjektív lesz. 

Ismét csak ABC sorrendben fogok haladni és 1-5-ig terjedő skálán fogom pontozni azt, hogy mennyire volt könnyfakasztó számomra az adott mű.

Orange
Főhősnőnk egy nap egy különös levelet talál a postaládában. 10 évvel későbbi énjétől kap utasításokat arra, hogy megmentse az új diák életét. Az anime nagyon érdekes fordulatokat vesz és igazán szomorú tud lenni. Igaz, hogy nem sírtam rajta, de a keserédes hangulata miatt szerintem elfér ezen a listán. Csodás történet a barátságról, szerelemről, az önfeláldozásról és az emberi kapcsolatok alakulásáról és alakíthatóságáról.
Szomorúsági fok: 2,5

Animék, amelyek megérintettek #2

Folytatom a 3 részes cikksorozatomat. Ebben a bejegyzésben is olyan animékről olvashattok, amik számomra meghatóak voltak, esetleg el is pityeredtem rajtuk. Igaz, hogy vannak hírhedten szomorú animék, amik azért nem kerültek fel a listára, mert egyszerűen nem néztem meg őket. Van, ami egyszerűen csak nem tudott meghatni és van, amit nem bírtam végig nézni. Természetesen ez a lista is teljesen szubjektív lesz. 
Ismét csak ABC sorrendben fogok haladni és 1-5-ig terjedő skálán fogom pontozni azt, hogy mennyire volt könnyfakasztó számomra az adott mű.

Hotarubi no Mori e
Ez a mindössze 45 perces anime összetörte a szívem. Egy kislányról és egy különös lényről szól, akik örök barátságot kötnek. A lány ugyanis minden nyarat a nagyszüleinél tölt, ahol az erdő hemzseg a yokaioktól. Egy szorult helyzetben találkozik össze a különös, maszkos fiúval, akivel szoros kötelék alakul ki köztük. Azonban a fiú nem érintkezhet emberekkel, mert akkor eltűnik. Többet nem szeretnék róla írni, mert nem akarom elspoilerezni. Az biztos, hogy mély nyomot hagyott bennem és a mangáját is elolvastam.
Szomorúsági fok: 5

Animék, amelyek megérintettek #1

Az év első bejegyzésében olyan animékről olvashattok, amik megérintettek. Nagy részükön elmorzsoltam néhány könnycseppet is. Igaz, hogy vannak hírhedten szomorú animék, amik azért nem kerültek fel a listára, mert egyszerűen nem néztem meg őket. Van, ami egyszerűen csak nem tudott meghatni és van, amit nem bírtam végig nézni. Természetesen ez a lista is teljesen szubjektív lesz. 
Ismét csak ABC sorrendben fogok haladni és 1-5-ig terjedő skálán fogom pontozni azt, hogy mennyire volt könnyfakasztó számomra az adott mű.

Anohana
A látszólag könnyeden induló anime mögött egy szörnyű baleset bujkál. Menmát ugyanis csak legjobb barátja, Jintan látja, mivel a kislány meghalt. A lány szelleme egy nyári napon bukkan fel és egy ígéret miatt tér vissza. A baleset előtt a baráti társaság nagyon jól elvolt, szinte minden szabad percüket együtt töltötték. Azonban azóta a szörnyű nap óta mindenki élete megváltozott, a barátok eltávolodtak egymástól. De Menma kívánásága csak akkor teljesülhet, ha mind a hatan újra együtt lesznek. Hogy mi ez a kívánság? Az animéből megtudhatjátok.
Az Anohana jött, felkeltette a kíváncsiságomat, könnyeden indult és a végén kifacsarta a szívemet.
Szomorúsági fok: 4,5

Kevésbé ismert sorozatok #2: Kegyetlen tánc(Flesh and Bone)

 A cikksorozat második alanya a Kegyetlen táncra fordított Flesh and Bone című sorozat lesz. Nem feltétlenül értek egyet a cím fordításával, az eredeti tükörfordításban sokkal jobban kifejezi azt, amit a sorozat sugallni akar(Hús és csont). Maga a balett ugyanis nem kegyetlen, hanem az emberek és az általuk a balett köré épített világ az, ami kőkemény.

A sorozat egy évadban mutatja be Claire felemelkedését a balett világában. A lány egy igazi tehetség, ráadásul egy természetes ártatlanság árad belőle. Ez az ártatlanság, ez a gyermekiség az, amivel képes megragadni a nézők és az emberek figyelmét. De mindenki tudja, hogy hamu alatt lapul a tűz.
Claire múltja elég szörnyű titkokat rejt, előlük menekülve érkezik a New York-i tánciskolába.
A sorozat elkalauzol minket a balerinák mindennapjain keresztül egészen ennek a csillogó világnak a legsötétebb bugyraiba.

Neon Genesis Evangelion: Az én szememmel

Halihó! Ma egy igazán érdekes animéről fogok nektek írni, amit szerintem (legalább címről) mindenki ismer. Egy alapműnek számít az animés társadalomban és ezen már nem is csodálkozom. Sokáig szemeztem vele, de a mecha műfjai  besorolás miatt egyszerűen nem akartam elkezdeni. Végül a rengeteg fanart, AMV meghozta a kedvemet hozzá, mert valahogy sejteni lehetett, hogy itt nem csak egy epic robotharcos jelenetekkel megspékelt műről van szó.Nehéz lesz róla átfogó képet adni, mert szerintem sokadik újranézéskor is lehetne benne újat találni. A bejegyzés SPOILERT tartalmaz!

A 26 részes animét 1995-ben kezdték el sugározni és 1996-ig futott. Később, 1997-ben készült hozzá egy másfél órás egész estés film is, ami lezárja a sorozatot. Mivel a két mű szorosan összekapcsolódik, így gyakorlatilag egynek tekinthetjük őket, de azért majd jelezni fogom, ha a mozira térek rá a fejtegetéseim során.

Már maga a cím is elgondolkodtató: a neon szó alatt a kémiai anyagot is érthetjük, ugyanakkor maga az eredeti jelentése a görög neon/neosz-ból származik, ami újat jelent. Az elnevezés alapja az elem egykori felfedezése volt új anyagként.[1] A Genesis, vagy magyarosan Genezis, Mózes első könyve, amely az Ószövetség első könyve is egyben. A geneszisz szó teremtést, eredetet, kezdetet jelent. A könyv leírja a világ teremtését és az emberiség történetének kezdeteit, mint a teremtés, bűnbeesés, vízözön stb.[2] Szerintem a bibliai teremtéstörténettel rengeteg párhuzam húzható az anime kapcsán, szépen bemutatja az ember természetének mélységeit és magasságait is, ahogyan azt a Genezis is teszi. Rengeteg konkrét eseményt köthetünk a bibliai vonalhoz az animében, ami miatt még mélyebbnek érezzük a művet.

PlayIT pro kontra, avagy miért nem mentem idén?

A PlayIT Show a Budapest Game Show, Magyarország első valódi játékos expójának jogutódja, amely évente kétszer Budapesten, és több vidéki nagyvárosban kerül megszervezésre.Az első PlayIT-t 2011 decemberében rendezték meg és azóta évről évre népszerűbb.
A színes programok mellett rengeteg új kütyüt kipróbálhatnak az érdeklődők,lehetőség nyílik a kedvenc Youtubereinkkel való találkozásra és természetesen beszerezhető rengeteg játék és gamer cucc. 

Ez mind jól hangzik és nagy részük tényleg szuper is lenne, de úgy érzetem írnom kell erről egy cikket.Az első személyes élményem a rendezvénnyel 2016-ban következett be, Debrecenben a Főnix Csarnokban. Talán az újdonsága miatt, vagy mert tényleg nagyon jól meg volt szervezve, de ez a PlayIT hatalmas élményt nyújtott számomra. Annak ellenére,hogy nem vagyok gamer. Igen, jól olvastad. De akkor mit kerestem ott? Egyrészt azért mentem el,mert olyan kevés hasonló rendezvényre van lehetőségem eljutni, hogy nem hagyhattam ki. Másrészt azért, mert nem játszom semmivel, még valamennyire ismerem a játékokat. Ha az ember barátja kocka, akkor sok minden ráragad a fandomjából.

Animés a gyerek: Mit tegyek?!

Először is elnézést szeretnék kérni azért, hogy nem jelentkeztem mostanában, de elég eseménydús volt az augusztusom és nem volt se időm se energiám egy hosszabb cikk megírásához. De most van egy kis fölös szabadidőm, úgyhogy gondoltam írok egy elég kényes témáról. Sok szülőt látok, akik kétségbe vannak esve, mert a gyerek nagy szemű japán "meséket" néz és elítélendőnek vagy szégyellni valónak tartja ezt. Szeretnék tehát ebben a bejegyzésben rávilágítani eme szubkultúra pozitívumaira és kicsit megnyugtatni vagy épp felvilágosítani az animés társadalom ellen szólókat.

Amikor valaki elkezd egy szubkultúra iránt érdeklődni és később a részesévé válik, akkor kívülállóként kezdik kezelni, mert ezek a dolgok szűk rétegeket érintenek meg. Így aztán elkerülhetetlen a kiközösítés, a megbélyegzés sajnos az adott szubkultúra bármilyen fokú ismerete nélkül. Sokszor azonban már eleve megvan a kiközösítés érzése, így ezért is temetkezik bele valaki az animék világába(közöttük én is).
Igaz, hogy nincs gyerekem(tekintve, hogy 20 éves vagyok), de ismerem a két fél nézőpontját: a szülőét és a gyermekét is. Nem egy animés kortársam sopánkodott már amiatt, hogy a szülei mennyire ellenzik azt, hogy animéket néz és láttam a saját szüleim reakcióit, hozzáállását is.

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy szülőként jó tudni, hogy mit néz a gyerek. Az anime nem csak gagyi mese, mint azt sokan hiszik. A japán kultúra szerves részét képezi, egy óriási piac, ami minden igényt igyekszik kielégíteni, így minden műfajban érdekelt. A kifejezetten kisgyermekeknek szóló történetektől kezdve a fiatal fiúk és lányok érdeklődését kielégítő műveken át eljutunk a felnőtt tartalmakhoz is. Tényleg mindenféle műfajban jelen van: iskolai élet, fantasy, romantikus,sport, gasztronómia, művészetek(zenés, képzőművészeti), történelmi, akció, kaland, vígjáték, sci-fi, +18-as tartalmak.
Ezek a műfajok is tovább ágaznak, például a +18-asba beletartozik a hentelős horror, a hentai(azaz pornó) és kifejezetten a meleg kapcsolatokra épülő képregények és animációs filmek tárháza is végtelen. Ebből a felsorolásból is kivehető, hogy nem kell egyből legyinteni, ha valaki előáll azzal, hogy animéket néz és mangákat olvas.
Ha pedig ez a személy a gyerekünk, akkor jobb, ha tudjuk, hogy ilyen dolgok is léteznek ebben a világban, persze ez csak egy kis szeletét képzi és inkább figyelemfelkeltésnek szántam ezen műfajok kiemelését.

Animék, amelyek nagy hatással voltak rám

Mindenki életében vannak meghatározó sorozatok, filmek, könyvek, képregények. Így vagyok én az animékkel. Körülbelül 10 éve vagyok rajongója ezen animációs filmeknek. Sok mindenen átsegítettek már és nélkülük biztosan nem az lennék, aki ma vagyok. Rengeteg dolgot köszönhetek az animéknek, köztük a rajzolást, a barátomat, a céljaimat és még sorolhatnám. Ebben a cikkben szeretném megemlíteni azt a néhányat, amelyek komoly befolyással voltak rám.

Kaleido Star és Inuyasha

Azért vettem őket egy kalap alá, mert ezek is az első animéim között voltak(persze a Pokémon volt a
legelső). Még nem is tudtam, hogy mik ezek, csak néztem őket, mert nagyon szerettem a történetüket és valahogy más hangulatot árasztottak, mint a többi RTL-en sugárzott rajzfilm. Szerintem az én generációmnak ezek voltak a kezdő löketek ahhoz, hogy fanná váljanak.Minden szombat és vasárnap reggel felkeltem csak azért, hogy ezeket bámulhassam. Az Inuyashát pedig folyton el is játszottam egy gyerekkori barátnőmmel. Botokat gyűjtöttünk, hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbbet a Tessaigának és volt, hogy fél napokat a történet újrajátszásával töltöttünk.


Honey and Clover, Nana, Death Note, Bleach, Slayers, Full Metal Panic!

Ezeket is egy csokorba szedtem, mert fontosak voltak az életemben, de kb. egy időben néztem őket, hisz ezeket (is) adták az Animax-en. Ekkor már tisztában voltam az anime fogalmával. Kb. 10-11
éves lehettem és még jó pár évig nem volt internetünk. Így aztán a kialakulóban lévő érdeklődésemet és rajongásomat kielégítő média a tv-re és a Mondo Magazinra korlátozódott. Minden este 8-kor ott ültem a képernyő előtt és vártam a kedvenc sorozataim újabb részeit. Szeretettel gondolok vissza ezekre az évekre, mert volt egyfajta elérhetetlen érzetük ezeknek a műveknek. Ha épp nem tudtam valamelyiket megnézni, akkor videó kazettán rögzítettem őket. Ezek miatt léptem egy lépcsőfokkal feljebb a rajongásban és igyekeztem róluk minden információt, képet stb. összegyűjteni.

Lovely Complex


Ezt még azelőtt megnéztem, hogy az Animaxen elkezdték sugározni. Jókat nevettem rajta, később szinkronnal is megnéztem és anyukámat is bevontam, aki mindig dőlt a nevetéstől. Azért szedtem ezt a művet külön, mert jó szórakozást jelentett péntekenként anyuval ezt nézni és később a főszereplő, Risa miatt kaptam meg ezt a becenevet az animés osztálytársaimtól. Nem véletlenül lettem én is Risa; magas voltam/vagyok, kissé béna, a szerelemben abszolút pancser(voltam), ugyan olyan hülye fejeket vágtam és ennyi pont elég volt ahhoz, hogy egy életre rám ragasszák ezt a nevet.

Egy rocker vallomásai 1.rész: Miért lettem rocker?

Mi jut eszünkbe arról, ha meglátunk egy kék hajú, koponyás pólós lányt az utcán? 
Általában az, hogy biztos sátánista, drogos, semmire kellő, gonosz és társai. 
Ez most nem egy légből kapott elképzelés, mert hallottam már a hátam mögött ezeket a jelzőket suttogva kimondani.
Általában minden emberről elsőre és a külsője alapján ítélünk, de a 21. században igazán leszokhatnánk erről a maradi szokásról.
Régen a ruha és a kinézet fontos rangjelző funkciót is ellátott és a családi címerek, színek határozták meg, hogy hova sorolnak a társadalmi ranglétrán. Mára viszont ezek az attitűdök értelmetlenné váltak és mindenki azt vesz fel, ami neki tetszik. Ahogy régen, úgy most sem a ruha teszi az embert. Attól, hogy valaki beleszületett egy vagyonos nemesi családba még lehetett egy borzasztóan rossz ember, míg egy egyszerű kisnemesi vagy paraszti származású ember lehetett becsületes és empatikus. Azonban ez fordítva is ugyanúgy lehetett igaz.

Mi a helyzet ma? Semmi különös, szerintem nem sokat változott az a nézet, hogy csak a külső alapján ítélünk. Persze, ebbe a hibába néha az ember belefut, de én igyekszem nem elítélni másokat, ha már ők ezt teszik velem.
Elől van két kék tincs a hajamban, szinte mindig feketében járok, csontvázkezes csat díszíti a hajamat, fekete körömlakkot viselek, a kiegészítőim is koponyásak vagy csontvázasak.
Én így érzem jól magam, máshogy el sem tudnám képzelni az életem. Régen piercingem is volt, de sajnos a bőröm nem bírta, így ki kellett vennem.