2017. július 16., vasárnap

Animék, amelyek nagy hatással voltak rám

Mindenki életében vannak meghatározó sorozatok, filmek, könyvek, képregények. Így vagyok én az animékkel. Körülbelül 10 éve vagyok rajongója ezen animációs filmeknek. Sok mindenen átsegítettek már és nélkülük biztosan nem az lennék, aki ma vagyok. Rengeteg dolgot köszönhetek az animéknek, köztük a rajzolást, a barátomat, a céljaimat és még sorolhatnám. Ebben a cikkben szeretném megemlíteni azt a néhányat, amelyek komoly befolyással voltak rám.

Kaleido Star és Inuyasha

Azért vettem őket egy kalap alá, mert ezek is az első animéim között voltak(persze a Pokémon volt a
legelső). Még nem is tudtam, hogy mik ezek, csak néztem őket, mert nagyon szerettem a történetüket és valahogy más hangulatot árasztottak, mint a többi RTL-en sugárzott rajzfilm. Szerintem az én generációmnak ezek voltak a kezdő löketek ahhoz, hogy fanná váljanak.Minden szombat és vasárnap reggel felkeltem csak azért, hogy ezeket bámulhassam. Az Inuyashát pedig folyton el is játszottam egy gyerekkori barátnőmmel. Botokat gyűjtöttünk, hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbbet a Tessaigának és volt, hogy fél napokat a történet újrajátszásával töltöttünk.


Honey and Clover, Nana, Death Note, Bleach, Slayers, Full Metal Panic!

Ezeket is egy csokorba szedtem, mert fontosak voltak az életemben, de kb. egy időben néztem őket, hisz ezeket (is) adták az Animax-en. Ekkor már tisztában voltam az anime fogalmával. Kb. 10-11
éves lehettem és még jó pár évig nem volt internetünk. Így aztán a kialakulóban lévő érdeklődésemet és rajongásomat kielégítő média a tv-re és a Mondo Magazinra korlátozódott. Minden este 8-kor ott ültem a képernyő előtt és vártam a kedvenc sorozataim újabb részeit. Szeretettel gondolok vissza ezekre az évekre, mert volt egyfajta elérhetetlen érzetük ezeknek a műveknek. Ha épp nem tudtam valamelyiket megnézni, akkor videó kazettán rögzítettem őket. Ezek miatt léptem egy lépcsőfokkal feljebb a rajongásban és igyekeztem róluk minden információt, képet stb. összegyűjteni.

Lovely Complex


Ezt még azelőtt megnéztem, hogy az Animaxen elkezdték sugározni. Jókat nevettem rajta, később szinkronnal is megnéztem és anyukámat is bevontam, aki mindig dőlt a nevetéstől. Azért szedtem ezt a művet külön, mert jó szórakozást jelentett péntekenként anyuval ezt nézni és később a főszereplő, Risa miatt kaptam meg ezt a becenevet az animés osztálytársaimtól. Nem véletlenül lettem én is Risa; magas voltam/vagyok, kissé béna, a szerelemben abszolút pancser(voltam), ugyan olyan hülye fejeket vágtam és ennyi pont elég volt ahhoz, hogy egy életre rám ragasszák ezt a nevet.




Darker than Black(+2.évad, OVA-k)

Ezt is elég fiatalon néztem meg, de azonnal magával ragadott a hangulata, a története és a grafikája.
A zenékről nem is beszélve. Nem is tudom, hogy hányszor néztem újra. Főleg a balladai homály ragadta meg a fantáziámat és minden egyes újranézéskor kerestem az apró utalásokat, rejtett dolgokat. A kedvenc animéim közé sorolom.

Code:Breaker

Először az animéhez volt szerencsém, ami nagyon tetszett, csak zavart a rövidsége és nagyon sok kérdésemre nem kaptam választ, így neki ugrottam egy nyáron a mangájának és napokat töltöttem az olvasásával. Annyira belelendültem, hogy az akkor kiadott összes kötetet minimum 2-3-szor elolvastam. Összerázva biztosan eltöltöttem 1-2 hetet ezzel a művel. Persze itt inkább a mangán van a hangsúly, de az anime miatt kezdtem el olvasni, tehát ez is nagy hatással volt rám, mert az egyik kedvenc mangám lett, ami mellett persze az anime eltörpül.


Tasogare Otome x Amnesia

Yuuko magánya nagyon megfogott, igazán érvényesülni tudtam ezzel a karakterrel. Nagyon tetszett a
története, a grafikája, a zenék és a hangulata. Ezt is jó néhányszor láttam már és a mangát is elkezdtem olvasni. Ha rossz kedvem van és magányos vagyok, a mai napig az endingjét hallgatom.

Phantom: Requiem for the Phantom

Hatalmas kár érte, mert nem túl ismert, pedig szerintem utánozhatatlan. Nagyon izgalmas és érdekes a története, a hangulata is megkapó. Azért is említem meg, mert nyilván többször láttam már, de egyszer végig néztem anyukámmal is és neki is nagyon tetszett. Igaz, hogy a Kimi ni Todoke miatt lett igazán anime "rajongó", de a Phantomot is megkedvelte. Később a barátomnak is ajánlottam és neki is nagyon tetszett. Vigyázni kell vele, mert hamar elragadja az embert. :)



Elfen Lied

Életem első horror animéje. Elég kicsi voltam amikor először láttam, de saját felelősségre néztem meg és nem okozott semmi kárt bennem. Ez ismertette meg velem a horror anime műfaját és nagyon
sokáig szinte csak ilyen véres, hentelős dolgokat néztem. Mindenkinek van ilyen korszaka, ettől még nem lettem pszichopata, csak kicsit korán kezdtem a műfaj megismerését. Nagyon tetszik az opening és ending és az, hogy Gustav Klimt szecessziós művész munkáit dolgozták át a benne látható képekben.

Shingeki no Kyojin 

Nem csak a történet és az egyedisége miatt szeretem, hanem azért is, mert ezt az egész család nézte, tehát apát is bevontuk. Minden este megnéztünk közösen 2-3 részt és nagyon élveztük. Mikor vége lett mindig kérdezgették, hogy mikor folytatódik az "óriásos" anime? Mondanom sem kell, hogy mennyire örültek, amikor megtudták, hogy már van 2. évada.




Jöjjön az élvonal, azok a művek, amelyek a legtöbb és legnagyobb hatást gyakorolták rám és az életemre:

4. Chrno Crusade

Még az Animaxen kísértem végig Rosette és Chrno történetét, de minden héten tülkön ülve vártam az új epizódokat. Számtalanszor láttam már és mindig kisírom a lelkemet az utolsó részen. Néhány éve megvettem a Mondo Conon a manga sorozatát is és még jobban szeretem, mint az animét. Sokkal kidolgozottabb a történet és teljesen máshogy alakul a főszereplők sorsa, amin igazán meglepődtem. De a kötelező bőgés itt sem maradhatott el a végén. Viszont nem csak emiatt a rengeteg érzelem miatt szeretem, hanem mert az első animés rajzpróbálkozásaimat Rosetten és Chrnon követtem el.
Nyaranta el is játszottam a történetet és még egy órát is eszkábáltam magamnak, hogy hiteles legyen(persze szörnyű volt, de szerettem).

3. Naruto + Naruto Shippuuden

Még szemtanúja lehettem a rémes Jetixes megvágott Narutonak, de minden nyári estén ezt néztem a nappaliban a kanapén kuporogva. Rengeteget rajzoltam a karaktereket, próbáltam magamnak fejpántot készíteni és annyira kicsi voltam, hogy telefonnal vettem fel a kedvenc openingeket. A Shippuudent már természetesen interneten néztem és egy nyáron szinte minden nap megnéztem legalább 5-8 részt. Jókat nevettem és sírtam rajta. A Naruto szorosan kötődik a barátomhoz is, neki ez a kedvence és együtt cosplayeztünk belőle. Szinte az összes openinget és endinget imádom, nagyon jó zenéket készítettek hozzá.

2. D.Gray-man

Először a tv-ben láttam, de ekkor már volt internetem, így ott folytattam a nézését. Egy nagyon rossz korszakomban találtam rá és sok mindenen átsegített. Egy nehéz, stresszes és szomorú nap után alig vártam, hogy leüljek a gép elé és kisírhassam magam rajta. Mert lássuk be a D.Gray-man főleg szomorú hangulatú, persze sok benne a poén is. Később teljesen ráfüggtem a mangára is, az eddig kiadott összes kötetet olvastam többször is. Az elejét kb. 4-5 alkalommal biztos, hogy olvastam. Nemrég futott le a Hallow sorozat is, ami szerintem kaphatott volna 3x ennyi részt is, ha már az első évad ilyen szépen le volt vezetve. De hát a pénz...
A kedvenc karakterem Kanda és a nyolcadikos felvételiben a fogalmazást róla írtam, tehát egy hősről. Jól sikerült egyébként, fel is vettek oda, ahova szerettem volna menni. Rengeteget rajzoltam ebből az animéből is.

1. Fullmetal Alchemist + Brotherhood

Az örök kedvenc animém. Az FMA sorozatot még az Animaxen néztem és olyan kicsi voltam, hogy nem maradhattam fent addig, hogy megnézzem. Így aztán minden este videó kazettára rögzítettem a részeket és alig vártam, hogy hazaérjek és tanulás előtt megnézzem az előző nap felvett epizódokat. Nagyon utáltam az általános iskolát, így sokáig az animék és a rajzolás adott értelmet az életemnek. Főleg az FMA. Rengeteg bénácska "fanart"-ot készítettem és nyaranta kis füzetekbe készítettem képregényt Ed és Winry kalandjairól. Alt nem szerettem rajzolni, mert nehéz volt. Később, amikor megtudtam, hogy készül a Brotherhood hatalmas lázban égtem. Rengeteget álmodtam az új FMA sorozattal és végre sok várakozás után bekötötték hozzánk a netet. Így aztán hétről hétre követtem feliratosan a legújabb részeket. A Brotherhood 2009-2010 között futott, tehát 12-13 éves voltam ekkor. Szerdánként jöttek ki az új részek és minden hetet csak azért vészeltem át, mert jött az új epizód. Már ekkor sem jelentett gondot a felirat, hisz mindig is sokat olvastam és meglehetősen gyorsan, szóval ekkor kezdtem megismerkedni a feliratos animékkel. Ennek kapcsán szerelmesedtem bele a  japán nyelvbe is. Tudom, az animés nyelv nem egy kifejezetten szép része a japánnak, de attól még maguk a szavak és a hangzásuk teljesen rabul ejtettek.
Ekkor kezdtem el weboldalt szerkeszteni, ami természetesen FMA témájú volt és ekkor szereztem néhány barátot a neten, akiknek kicsit megnyílhattam. Volt közös fan klubunk, tartottunk rajzversenyeket és mindenfélét ami FMA volt. Később elolvastam a mangát is(többször). Azt is nagyon imádom.
Természetesen ebből az animéből van a legtöbb relikviám. Edward plüss, poszterek, Ed zsebórája, kitűzők.
A Brotherhood az a sorozat, amit szinte minden évben megnézek, tehát számtalanszor láttam már és nem tudom megunni.
Az FMA kapcsán kezdtem el komolyabban foglalkozni a rajzolással, a weblap szerkesztéssel, az animékkel és Japánnal. Szóval messze magasan ez AZ a nagybetűs anime, ami miatt menthetetlenül részese lettem ennek a szubkultúrának és rengeteg mindent köszönhetek neki. Lassan 9-10 éve rajongok érte és ismét szárnyra kap miatta a fangörcsöm, hisz decemberben érkezik a film, amiről biztosan írok majd! :)

Tehát ezek voltak azok az animék, amik igazán nagy hatással voltak rám vagy esetleg olyan élményt, érzéseket adtak, amik feledhetetlenek.
Persze van még sok, most csak néhányat válogattam ki. Nektek mik azok az animék, amik meghatározták az életeteket? Írjátok le nyugodtan, kíváncsi lennék rá. :)

Köszönöm a figyelmet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése