2018. március 5., hétfő

Nézni vagy nem nézni:az itt a kérdés!

Egy Indexes cikk kapcsán merült fel bennem egy kérdés: Miért kell ráerőltetni a párunkra azt, amit nem akar, csakhogy este legyen valami?! Már többször elméláztam ezen a dolgon,de mivel ez már a sokadik Árnyalatos cikk, ami szembe jön velem és valahogy mindig feldobják bennük ezt a témát, így gondoltam írok erről néhány sort az én szemszögemből.
Alapvetően szeretek moziba járni.Eltekintve attól, hogy mindig fázom, az emberek random befoglalják a helyünket és megy a hasam az állott, méregdrága popcorntól. Bár csóró diákként nem engedhetjük meg magunknak a párommal olyan gyakran, de azért ha akad valami, amire mind a ketten elmennénk, akkor összeszedjük a rávalót(még ha a kanapé réseiből is kell kikotorni az aprót).
Nem vagyok egy nagy filmnézős, inkább a barátom mondogatja, hogy jó lenne elmenni X és Y filmekre. Viszont ha engem nem érdekel az, ami őt igen, akkor vagy választunk másik alkotást, vagy egyszerűen elmegy a haverjaival és velem máskor néz olyat, ami engem is vonz.
Számomra ilyen egyszerű a képlet, ezért sem értem ezt a nagy Valentin-napi Árnyalatos férfiszenvedtető mizériát. Lehet,hogy csak én vagyok defektes,de nem érzek semmi olyan hajlamot magamban, ami ahhoz vezetne, hogy elrángassam szegény jó emberemet egy filmre, amiről tudom, hogy annyira sem érdekli, mint Sheldont a Kamasutra. Bár a szadizmus és a film megnézetése lehet,  hogy egyenesen arányosak...


Nem vagyok egy nagy szakértő, de azt látom, hogy azok a nők/lányok, akik kiteszik a párjukat ezen megrázkódtatásnak nem képesek megfelelő mértékben a kompromisszumra. Persze ez nem csak az ő hibájuk lehet, ugyanis egy kapcsolatban szerintem mindkét fél ugyanúgy hibás. Valamiféle kicsinyes  bosszúvágy, dominancia harc vagy egyéb rejtett érzelmek is lehetnek a háttérben.
Persze ilyenkor jönnek azok, akik szerint nőként jogunk van ugyanúgy megnézetni egy rossz filmet a barátunkkal, mint ahogy ő is állandóan ezt teszi velünk. Persze, jogunk szinte mindenhez van, de megéri-e élni is vele?! Főleg Valentin-napon, évfordulón vagy hasonló "ünnepeken".
A szerelem két emberről szól és arról, hogy az együtt eltöltött idő nagy része minőségi legyen. Ezért nem is értem, hogy miért nem keresnek olyan elfoglaltságot, amiben mind a ketten örömüket lelik?Engem nagyon zavarna a tudat, hogy a barátom ott ül mellettem a moziban és unja a filmet és ez fordítva is igaz.
Sosem próbáltuk egymásra erőltetni azt, ami minket érdekel. Persze igyekeztünk megszerettetni az általunk kedvelt dolgokat a másikkal és egy próbát minden megér, de szerintem csak bizonyos határokon belül. Például a párom tudja, hogy nem lennék képes csak úgy végig ülni A gyűrűk ura filmeket, ezért megvette nekem a könyveket(és imádom őket!). Nagyon ravasz húzás volt, mert miután a 3. kötet végére érek tuti meg fogjuk nézni a filmeket is. ;) Szépen kikerülte a tukmálást és a veszekedést(ilyenen nem szoktunk egyébként veszekedni), ráadásul újabb közös témát teremtett és tökéletes karácsonyi ajándék volt az a 3 gyönyörű könyv. Sok légy volt ez egy csapásra. Nem?

A fent említett cikkből az is lejön, hogy sok srác csak azért tesz meg valamit, amihez egyébként semmi kedve, mert a lány fenyegetőzik a szexszel.Ennél gyerekesebb módon nem is intézhetnék a dolgaikat... Elve nem értem, hogy miért kéne azzal fenyegetőzni, ami elvileg(mondom csak elvileg) mindkét félnek jó?! Ebben az esetben azért felvetődik néhány intim kérdés is... No de ebbe ne menjünk bele, nem vagyok én pszichológus, csak egyszerű megfigyelő.

Itt most nem csak a mozizásról van szó. Ha a felek ennyire nem kompromisszumképesek(a kompromisszumkészség nem egyenlő azzal, hogy megcsinálom azt amit mond, csak ne veszekedjünk vagy csak legyen este valami...) egy apró dolgot illetően, akkor miként oldják meg a mindennapokban felmerülő dolgokat? Nyilván mindig van egy dominánsabb fél,de még így is 50-50% a felek beleszólási aránya a viselt dolgaikba.
Egy szó mint száz: a pároknak jobban oda kellene figyelniük egymásra és saját magukra is. Persze vannak olyan esetek, amikor az embernek nem sok választása van, például a kötelezően kínos ünnepi ebédek és vacsorák, ahol már századjára hallgatod meg a barátodat lejárató sztorikat és próbálsz hozzájuk jó pofát vágni...
Mint mindenhol, egy párkapcsolatban is vannak bizonyos kötelezettségek, amiket vállalni kell tetszéstől függetlenül. Itt főleg a családra gondolok, hisz az ember azt nem választhatja meg, de attól még ők is hozzátartoznak a párod életéhez ,és ha érettnek gondolod magad egy párkapcsolatra, akkor ezt is le kell tudnod kezelni.

Milyen sok mindent kihoztam egy egyszerű dologból...De szerintem az ember minden cselekedete mögött száz és száz apró dolog, rezdülés, behatás,ok lapul. Ezzel az írással csak szerettem volna rávilágítani arra, hogy mennyire nem figyelünk oda egymásra.
Tehát kedves hölgyeim és uraim! Ha a párunk valami olyat akar ránk erőszakolni, amit mi nem akarunk, akkor nyugodtan lehet nemet is mondani. Ha ezért megsértődik, bosszút áll vagy veszekszik, akkor gondolkozzunk el rajta, hogy az életünk párjának gondolt egyén valóban az-e?
Ha mindenre rábólintasz, csak mert nem akarsz konfliktusba kerülni a pároddal, azzal senkinek nem teszel jót. Persze nem kell minden ötletétől ódzkodni,mert bizony kell olykor egy kis noszogatás az új dolgok kipróbálásához. Nem kell mindentől elzárkózni ami ismeretlen,új és elsőre nem szimpatikus, de az se jó, ha túlzásba visszük az igenlést.A hangsúly mindig az egyensúlyon van.
Időbe kerül ezekre rájönni,egymáshoz csiszolódni, de ha komolyan gondoljátok, akkor tényleg érdemes elgondolkodni ilyen apró dolgokon is, mint az általatok kedvelt dolgok másikra erőszakolása.

Köszönöm a figyelmet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése